Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kis- és középvállalkozások (kkv) tőkehelyzetének rendezését – az Európai Unió országaiban érvényes szabályozással összhangban – számos EU-tagország támogatja. Van, ahol a szektorba befektető tőkecégek és alapok első veszteségét (first loss) 15-20 százalékos mértékig átvállalják, másutt részben állami pénzekből felálló állami garanciaintézmények állnak a tőkebefektetések mögé. Tzvetkov Julián, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tőkebefektetéseit továbbvivő MFB Invest Zrt. vezérigazgatója szerint a kialakulóban lévő magyar modell is ez utóbbi utat választotta. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Corvinus Zrt. által tavaly létrehozott Start Tőkegarancia Zrt. célja épp a fent említett garancianyújtás. Az MFB Invest ugyanakkor – az egyedi tőkebefektetéseken túl – a lehető legrövidebb idő alatt hozzálát egy olyan kockázati tőkealap létrehozásához, amelynek fő célja épp a kicsiny, esetenként 100 millió forint alatti fejlesztési tőkét igénylő vállalkozások támogatása lesz.
Nagyjából ekkora összeget kell majd vélhetően – egy bűnügy kapcsán – leírnia az MFB-nek a bank egyik legkisebb tőkebefektetése után. A nyomdaiparban tevékenykedő miskolci Studió ’96 Rt. 11 éve, stabil megrendelői háttérrel működik, egyebek mellett a Bosch gyárnak szállít. A társaságot a cég beruházási hitelezését intéző Commerzbank ajánlotta az MFB figyelmébe, amely másfél éves vizsgálat és két független audit után 2005 szeptemberében tőkeemeléssel 48 százalékos tulajdonrészt szerzett az évi 300-400 milliós forgalom mellett folyamatosan nyereséges vállalkozásban. 2006 tavaszán a cég házipénztár-állománya hirtelen 3 millió forintról 70 millióra ugrott, az MFB az ügyvezetőt felszólította a pénzmozgások rendezésére. A cégvezető azonban ennek nem tett eleget, ehelyett két tulajdonostársát is cserben- hagyva eltűnt, jelenleg is szökésben van. A Commerzbank azonnal érvényesíteni kívánta követeléseit, ekkor derült ki, hogy a cégvezető a társaság gépeit, autóit is elzálogosította magánhitelei mögé. Szökéséhez vélhetően az is hozzájárult, hogy a magánhitelezők is keresni kezdték.
Bár az eset kirívó (hiszen bűnügyről van szó), ám alkalmas arra, hogy a kis- és középvállalatoktól magukat távol tartani igyekvő kockázati tőkebefektetők, tőkealapok alapvető félelmeit igazolja. Hiába él az a vélekedés, hogy a kockázati tőke „sajátossága”, hogy ha tíz üzletből csak egy is eredményes, az behozza a többi veszteségét, a fenti félelmek miatt elengedhetetlen az állami részvétel a tőkeszegény kis- és középvállalkozásokat célzó kockázati tőkebefektetések során – vélekedik Tzvetkov Julián. Anélkül ugyanis, hogy a kockázati tőkebefektetők, tőkealapok legalább részben biztonságban tudják befektetéseiket, aligha fektetnek be kicsiny cégekbe. Az ott megtermelhető profit ugyanis túl alacsony azokhoz a ráfordításokhoz képest, amelyek egy-egy tőkebefektetés előtt, közben felmerülnek. Mindezeken felül gondot jelent az is, hogy a kisebb vállalkozások üzleti folyamatai sokkal átláthatatlanabbak, mint egy-egy standard üzleti modell alapján működő nagyobb cégé – fejtette ki a vezérigazgató.
