Kisboltok nélkül a hazai kereskedelem szürke és egyhangúan uniformizált lenne, a kis üzletek nagyarányú megszűnése pedig a fogyasztók érdekeit is sérti, hiszen a nagy hálózatok egyforma rendszere, egyhangú kínálata alapvetően nem képes a vásárlói igényeket maradék nélkül kielégíteni – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tanulmányában. Az MTA szerint azonban a kisboltok szelekciója mindezek ellenére indokolt, mivel egyrészt ócska kócerájokra, sufnikra, garázsboltokra egy modern kereskedelemben nincs szükség, másrészt a kilencvenes évek derekán robbanásszerűen megnőtt ezen boltok piaci aránya és szerepük túlzottá vált. Jóllehet 2003 óta folyamatosan csökken az élelmiszer-kereskedelmi kisboltok száma, de a kis- és mikrovállalkozások részaránya a szektorban 99 százalékos, míg az unió nyugati felében átlagosan 95 százalékos. A tanulmány szerint eddig azért nem ment végbe a természetes szelekció, mert a kiskereskedelmi volumen növekedése lehetővé tette a kisboltok fennmaradását. Ezek egyébként jószerivel családi vállalkozások, a bolt működtetésében a családtagok vesznek részt, s a feladatokat egymás közt osztják el. Raktárkészletünk nincs, mert sem helyük, sem forgótőkéjük nincs nagyobb mértékű készletek beszerzésére, s szortimentjük jellemzően a helyi közösség legalacsonyabb igényét elégíti ki.
