Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A napokban foglalt állást Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a cigarettagyártók közvetlen marketing (dm)-tevékenységéről, amellyel kapcsolatban leszögezte: szerinte tilos személyes adatot gyűjteniük a cigarettagyártóknak a fogyasztóról – a későbbi közvetlen reklámozás céljából –, még akkor is, ha azt az érintett saját aláírásával hitelesítve kéri. Az adatvédelmi biztos a reklámtörvényre hivatkozva foglalt állást, a jogszabály ugyanis kimondja: tilos közvetlen vagy akár közvetett módon dohányreklámot közzétenni. Az állásfoglalás elkészítéséhez a Gazdasági Versenyhivatal szakvéleményét is kikérte, amely megerősítette, hogy „gazdasági reklámnak minősül minden olyan tájékoztatás, amely a fogyasztók előtt valamilyen termék (vagy szolgáltatás) népszerűsítését vagy megismertetését szolgálja” – írja közleményében az adatvédelmi biztos. A versenyhivatal állásfoglalása egyértelműnek látszik, ám a szakemberek szerint ez nem ilyen egyszerű. A közvetlen marketinggel nem foglalkozik mélyrehatóan a gazdasági reklámtörvény, kvázi nincs jogállása, így például a cigarettagyártók dm-tevékenységére a „reklámközzététel” megfogalmazás aligha helytálló. A joghézag miatt fordulhatott elő, hogy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség például elmarasztalta az egyik gyártó dm-kampányát, míg egy másikét a bíróság jóváhagyta. Az ügy kényes, a gyártók nem is kívántak megszólalni az ügyben, már csak azért sem, mert jelenleg előkészítés alatt áll a gazdasági reklámtörvény módosítása, amely többek között a dm-tevékenység jogállásával is foglalkozik. Nem véletlen tehát az ombudsmani állásfoglalás időzítése sem – a vizsgálatot egyébként egy társadalmi szervezet kezdeményezte. A törvénymódosító javaslat első verziója valószínűleg március elejére készül el, az egyeztetett szöveg pedig nyárra. A dohányzásellenes társadalmi szervezetek célja világos: azt szeretnék, ha semmilyen formában nem lehetne reklámozni a terméket, ezért támadják meg rendre az eladáshelyi kommunikációs technikákat, illetve a közvetlen reklámkampányokat.
Ám a cigaretta legális termék, komoly iparág épült köré, s a reklámozás teljes körű tiltása egyértelműen befagyasztaná a gyártók közötti jelenlegi erőviszonyokat és gátolná a versenypiacot. Szakértők szerint a hirdetések közvetve hatással lehetnek a dohánytermékek értékesítéséből az államkasszába kerülő jövedéki adó mértékére is.
Cigarettapiaci elemzők szerint a gyártók minden lehetséges fórumot felhasználnak a dm-tevékenység megtartásáért, hiszen szerintük ez az egyik „legtisztább” reklámeszköz a termék hirdetéséhez. A dm-en keresztül csak azoknak juttatják el az üzeneteiket, akik kérik, elmúltak 18 évesek és saját elhatározásukból fogyasztják az egyébként szerintük is egészségtelen terméket.
Az ombudsmani vizsgálat meglepően csak a cigarettagyártók dm-tevékenységére terjedt ki, holott ez a reklámkommunikációs technika sok más fogyasztó számára is gyakran fejtörést okoz. Ugyancsak meglepő, hogy Péterfalvi Attila szerint cigarettafogyasztási szokásokról dm-reklámokhoz tilos, tudományos elemzés és népegészségügyi kampányok szervezéséhez viszont elfogadható az adatgyűjtés – ha a fogyasztóval pontosan közlik, mire használják az információt.
