Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Gyakorlatilag az iskolapadba küldené vissza a kereskedelmi tevékenységet vizsgáló szakértői bizottság a piac összes szereplőjét, még a fogyasztókat is – sarkítva ez derül ki a grémium által a kormány számára a szektorról készített, s tegnap a MEH oldalán ugyancsak közzétett részletes tanulmányából. A kiskereskedelem versenypiaci alapjait csokorba szedő elemzés szerint komoly probléma a tudatlanság, a jogszabályok nem ismerete és a fogyasztók, illetve termelők felkészületlensége. Éppen ezért az esetleges kormányintézkedések szükségességét elsősorban az információátadás szerepének növelésében, a lakosság és a termelők felvilágosításban, a társadalmi összefogás támogatásában, illetve az ellenőrző apparátus munkájának civilesítésében látja. Ehhez kapcsolódóan fontosnak tartaná a közszolgálati médiumokban történő fogyasztói tudatosság erősítését (például a Teszt Magazin esetleges újraindításával), a napi-heti lapok fogyasztói rovatainak híranyaggal történő ellátását, nagy nyilvánosságot elérő szakelőadások megtartását, illetve az etikai vétségek nyilvánosságra kerülését.
Mindezt úgy gondolja a bizottság, hogy az állam igyekezzen kisebb szerepet vállalni a kiskereskedelmi versenypiacon, sőt néhány területen deregulációs javaslatot is tett. Összességében a piac szabályozását ugyanakkor elfogadhatónak tartja. A piaci erőfölénnyel való visszaéléshez kapcsolódó jogkörrel azonban szemmel láthatóan csakúgy nem tudott mit kezdeni a grémium, mint a piac többi szereplője. Az elemzés szerint a piaci erőfölény szabályozása azért vált fontossá, mert az egyes ellenőrző hatóságokhoz sok panasz érkezett a kereskedelmi mogulok túlkapásairól, ám később úgy fogalmaznak: „az elmúlt fél év során a Gazdasági Versenyhivatalba gyakorlatilag nem érkezett olyan panasz vagy bejelentés, amely a szabályozás bevezetése után elkövetett jogsértésre vonatkozott volna”.
A bizottság meglátása szerint érdemes lesz monitorozni a piaci erőfölény terén a tapasztalatokat. A beszerzési ár alatti értékesítésnél ennél tovább megy a bizottsági gondolatmenet, az agrárrendtartási törvényben lévő szabályozó esetleges módosítását vagy egyenesen törlését eszközölné, mert annak alkalmazási tapasztalatai nem támasztják alá a célszerűséget. Az elemzésből kiderül, hogy a bizottság kissé skizofrén helyzetbe került azzal, hogy a kereskedelmi szektor egészét kellett vizsgálnia, amelybe beletartoznak a termelők és a beszállítók is. Utóbbiakról megállapította, hogy a jelenlegi helyzetben nem tudnak nem kiszolgáltatottak lenni a nagy kereskedelmi láncokkal szemben, még úgy sem, ha azok jogilag nincsenek gazdasági erőfölényben. Fontos és többször visszatérő megállapítása a tanulmánynak, hogy a kiskereskedelem működő versenypiac, ami abból adódik, hogy a fogyasztásicikk-kereskedelem és termelés teljes egészében magánkézben van és az elmúlt évtizedben „radikális strukturális átalakulás” zajlott az ágazatban.
Ezen kívül azért konkrét javaslatot is tett a bizottság, például támogatná az Agrár Marketing Centrum megszüntetését, ám vizsgálná, hogy a szervezet által kitűzött célokat milyen szabályozási és intézményi keretek között lehetne hatékonyabban megvalósítani. Fontos megállapítás volt az is, hogy a piacot ellenőrző apparátusok létszámát felül kell vizsgálni, s ahol szükséges, ott meg kell erősíteni a szervezetet.
