Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Rövid távra eléggé borús képet vizionál a fogyasztók számára a hazai vezetékesenergia-ellátási tevékenységet vizsgáló – még szeptemberben felállt – szakértői bizottság. A kormány részére készített, a Miniszterelnöki Hivatal internetes oldalán tegnap megjelentetett részletes jelentésben ugyanis azt a megállapítást teszi a grémium, hogy a földgázpiacon a korlátozott irányú kínálat miatt sem az Európai Unióban, sem Magyarországon nem várható számottevő verseny kialakulása, ezért illúzió lenne a piacnyitástól az árak csökkenését remélni. Sőt – jegyzik meg – attól nem lesz verseny, hogy ugyanazért a gázforrásért több kereskedő küzd majd egymással, ez a helyzet inkább felveri a termelői árakat.
A bizottság azonban lát lehetőséget a gáz beszerzési árának mérséklésére: az E.On Ruhrgas és az E.On Földgáz Trade, valamint a E.On Földgáz Trade és a Gaz de France (GdF) közötti szerződés árának felülvizsgálatával, továbbá a Gazprom magyar gázpiaci érdekeltségeihez kapcsolódó lehetőségek kihasználásával.
A magyar földgázrendszerrel kapcsolatban a jelentés lényegében nyitott kapukat dönget, ugyanis felhívja a figyelmet arra, hogy a hálózatot korszerűsíteni, az importvezetékek kapacitását bővíteni kell, amivel az ellátás biztonságát növelni, az orosz kitettséget pedig csökkenteni lehetne. (Igaz, e megállapítás után több oldallal egy mondatban úgy fogalmaznak: „Az import földgázforrásokat illetően középtávon nincs valós diverzifikációs lehetőség.”) Emellett a tárolókapacitás növelését is előtérbe helyezik. Utóbbi kérdésben a kormány immár lényegi előrelépést tett, hiszen a létesítmény kialakítása ősszel már el is kezdődik, míg a hálózat bővítése, a Nabuccóra vagy a Kék Áramlatra való „csatlakozása” ugyancsak eldöntött szándék. (Hozzáteszik azonban, hogy el kellene gondolkozni egy új szlovák irányú összeköttetés kiépítéséről.) Ezen a területen a fejlesztések már csak azért is kiemelt jelentőségűek – írják –, mert a felhasználás a jelenlegi, évenkénti 14-15 milliárd köbméterről középtávon vélhetően 16-17 milliárdra növekszik. Mindezek a beruházások ráadásul emelik a fogyasztók ellátásának költségeit, azaz ismét a fogyasztók pénztárcáját terhelik, s negatívan befolyásolhatják a gazdaság versenyképességét is, már amennyiben a többi tagországban nem hajtanak végre hasonló intézkedéseket.
A bizottság a villamosenergia-piac esetében elsősorban a liberalizációig rendelkezésre álló idő szűkösségét hangsúlyozza. Emellett érdemi megállapításként kijelentik, hogy a rendszerben jelenleg az egyik legfontosabb kérdés a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítása. Ennek elmaradása az erőműépítési igényeket 2000 megawattal, a földgázszükségletet pedig mintegy 3 milliárd köbméterrel növelné. A jelentésből kiderül azonban, hogy a kérdésben a bizottság nem képvisel egységes álláspontot, egyes tagjai szerint a hosszabbítás nem lenne indokolt az energiatakarékosság növelésével. Emellett hangsúlyozzák: a nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló lerakó építésére előirányzott 240 milliárd forint erősen alábecsült adat. Ezzel összefüggésben kiemelik, a hosszú távú áramvásárlási szerződések torzítják a piacot, ezért azokat meg kell szüntetni. Ugyancsak különvélemény, hogy az ebből fakadó ártöbblet éves szinten több tíz milliárd forintra rúghat.
