Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Munkaügyi szakemberek szerint a regisztrált munkanélküliek számának alakulásában a szezonális hatásokon túl egyre nagyobb szerepe van a tavaly szeptemberben bevezetett megszorító intézkedéseknek – főként a bérköltségek növekedésének, a fekete- és a szürkegazdaság elleni harcnak, de ezeken túl a közszférában végrehajtott elbocsátások is érzékelhetők. Beszéltünk olyan szakértővel is, aki szerint az év végi emelkedés csupán a szezonalitással magyarázható, s a konvergenciaprogram hatása csak ezt követően gyűrűzik be – ha egyáltalán érezhető lesz ezen a területen. Dudás Ágnes, a miskolci regionális munkaügyi kirendeltség igazgatója szerint Borsod megyében az előző két hónapban például kisebb mértékben nőtt a munkanélküliség, mint egy éve ugyanebben az időszakban. Jót tett például a kedvező időjárás, az építőipari vállalatok ugyanis folyamatosan tudták végezni munkájukat.
Örömtelinek tartják a szakértők, hogy az állástalanok mind nagyobb része immár nem csak lakóhelyén próbál munkát keresni. A migráció legfontosabb célpontjai Budapest és a nyugat-dunántúli megyék: a decemberi adatokat figyelembe véve – százalékos arányban – Vas és Győr-Moson-Sopron megyében nagyobb mértékben nőtt a munkát keresők száma, mint Szabolcsban. Új jelenség, hogy míg korábban az álláskeresők szinte kizárólag akkor vállalták a költözést, ha már volt állásuk, most azok is rászánják erre magukat, akik egyelőre csak a munkaügyi szervezeteknél tudnak jelentkezni – jegyezték meg lapunknak a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ zalaegerszegi irodájában.
A tapasztalatok szerint erre a munkaerő-kereslet alakulása is rákényszeríti a kelet-magyarországiakat. Az elmúlt év végén szinte minden megyében, illetve régióban jelentős mértében csökkent a bejelentett új álláshelyek száma. A nyugat-dunántúli kínálat ugyanakkor decemberben is több száz új munkalehetőséggel gyarapodott. A munkáért sorban állók összetételéből pedig kiolvasható, hogy nem csak ígéret volt a leépítés a közszférában. Az elmúlt két-három hónapban a nyugat-dunántúli megyék munkaügyi kirendeltségein több mint félezer pedagógus, egészségügyi dolgozó, s más, elsősorban önkormányzat által fenntartott intézmény munkavállalója jelentkezett.
Hasonló arányban regisztráltatták magukat a korábban egyéni vállalkozóként vagy 10 főnél kevesebbet foglalkoztató cég alkalmazottjaként dolgozók. A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ győri irodájában elmondták lapunknak, hogy az elbocsátások, a tevékenységbeszüntetések mértéke ennél nagyobb lehetett, az érintettek alig 30-35 százaléka kopogtat ugyanis a munkaügyi szervezeteknél. A többiek – különösen a képzettek – még könnyen el tudnak helyezkedni az országnak ebben a szegletében. Sokkal rosszabb a helyzet a dél-dunántúli régióban, ahol jelenleg több mint 50 ezren vannak állás nélkül, jóllehet a közszférát érintő „elbocsátási hullámnak” csak most mutatkoznak az első jelei. Az álláskeresők között már tavaly ősszel megjelentek az egészségügyi dolgozók, s számuk hónapról hónapra nő. A legnagyobb mértékű leépítéseket mindazonáltal az elmúlt hónapokban is a kis- és középvállalkozások voltak kénytelenek végrehajtani.
