Átment a londoni divatszövetség zsűrijén a kollekcióm, úgyhogy néhány héttel a nagy fellépés előtt állunk – mondta lapunknak Zoób Kati divattervező. Londonban már nem ismeretlen a Katti Zoób márka, hiszen a Magyar Intézet által szervezett Magyar Magic rendezvénysorozat keretében 2005 tavaszán a Christie’sben megtartott bemutató nem kis sikerrel zárult: a szigetországban azóta is kapnak megrendelést egyedi (haute couture) darabokra, pedig azok általában nehezen eladhatók, bármelyik divatház tervezte is őket. Most először fordul elő, hogy az Európa egyik legrangosabb divateseményének számító londoni divathéten (február 12–16.) meghívottként szerepel magyar márka. Zoób Kati szerint aki ott lehet, annak háromszázszor nagyobb esélye van üzletet kötni.
A befolyt bevételekből pedig a márkát kell tovább építeni. A Katti Zoób márka hosszú utat járt be: Japánban, Franciaországban és az Egyesült Államokban is felfigyeltek a míves, kézműves technikákkal készített, különleges darabokra, mindenhol érdeklődés kísérte a kollekciókat, ám mostanra ért el odáig, hogy a legnagyobb márkák közé törhessen be. Félek kimondani, hogy mekkora nevek mellé pozicionálták a márkát – mondja Zoób Kati. A márkaépítés óriási költséggel, nagy befektetésekkel jár; az elmúlt időszakban ennek jegyében a Katti Zoób Szent István körúti szalon divatházzá alakult és a Zsolnayval közösen ékszerkollekciót jelentetett meg, amelynek nagyon kedvező a fogadtatása.
Sokan vannak, akik feladják a márkaépítést, pedig Zoób Kati szerint sok jó fiatal tervező van, aki komoly eredményekre lenne képes. A magyarországi árbevételek nem teszik lehetővé a nemzetközi márkaépítést, a borsos árú nemzetközi megjelenéseket, a promóciót és a kapcsolatépítést. Hiányoznak a piacról az üzleti angyalok, akik az egyetemről kikerülő fiatal tehetségeket anyagilag támogatnák, a boltot finanszíroznák. Ezek Londonban, Párizsban, Milánóban megvannak, itthon a divatpiacot azonban a tőkeszegénység jellemzi.
Hasonlóan vélekedik a piacról Schiffer Miklós divatszakértő is, aki szerint a divat ma egyértelműen a pénzről szól. Az a fiatal tervező, aki nem tud maga mögé állítani egy tőkeerős befektetőt, képtelen lesz kapcsolatrendszert kialakítani és nem nyílnak meg előtte a hírnév megszerzéséhez szükséges kapuk. Szerinte probléma az is, hogy az egyetemen a művészet irányába tolják el a divattervezést, holott ez ma nem feltétlenül művészet. Nem véletlen, hogy a szakmában a legjobban fizetett szakemberek azok a logisztikusok, akik képesek kezelni a bonyolult ellátási hálózatot, levezényelni egy akár több tucat egységből álló üzletlánc egyidejű ellátását és az optimális szintre szorítani a visszamaradt, polcon hagyott készleteket. Schiffer szerint a divatszakma hátterében tevékenykedő szakemberek itthon nem nevelődtek ki, ezért komoly hiányosságokkal küzd a kereskedelem e szegmense. Pedig a magyar tervezők semmivel sem rosszabbak londoni vagy párizsi kollégáiknál – véli a divatszakember. Ezt bizonyítja az is, hogy a világ egyik meghatározó divatlapja, a Vogue interjúban foglalkozik Mandula Hajnalkával, akinek Kanadában és az Egyesült Államokban vannak üzletei, de Magyarországról indult. A komoly ígéretek között van Nanushka, vagyis Sándor Szandra is, aki már Londonban végzett, kollekcióin érződik a fogyasztóközeliség, ami a pénzügyi siker egyik feltétele. Konsánszky Dóra tavaly év végén nyerte el a Fashion Awards Hungaryn az év divattervezője címet. Konsánszky az haute couture igazi hazai képviselője, a szakértők szerint előtte szintén nagy lehetőségek állnak. Zoób Kati szerint a kezdő divattervezőknek első körben külföldre kell menniük, megismerni a piacot, másokkal összemérni a képességeit, kapcsolatot építeni és csak utána érdemes vállalkozásba kezdeni.
