A politika maga alá gyűrte az eddig kifejezetten szakmai botrányként kezelt M.E.G.A-ügyet azzal, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap a parlamentben ennek kapcsán az élelmiszer-biztonság helyzetéről beszélt, és nem mellékesen „arcpirító disznóságnak” nevezte a történteket. Az ügyből nem alakult volna ki éles politikai diskurzus, ha nem lenne napirenden az élelmiszer-biztonsági ellenőrző központok átszervezése. Politikai körökben már tényként kezelik, hogy az élelmiszer-biztonsági ellenőrző állomásokat a földművelésügyi minisztérium alá vonják, míg az ellenőrző hatóságok szerint erről egyelőre felesleges beszélni, mert még nem dőlt el, miként valósítható meg a gyakran egymás munkáját, tevékenységét sem ismerő élelmiszerellenőrző központok egy „fedél” alá kerülése. Ráadásul a hétvégén a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium nyilvánosságra hozta a M.E.G.A Trade Dis Kft. elmúlt néhány hónapos számlalistáját, amelyen több kereskedelmi lánc „megás” beszerzése szerepelt, amire az Országos Kereskedelmi Szövetség élesen reagált. A kiadott állásfoglalásban a szövetség úgy értelmezte a minisztérium lépését, hogy az a kereskedők lejáratását szolgálta, miközben az ügyben több hatóság nyomoz.
Az ügy egyébként ismét felszínre hozhatja az élelmiszer-ellenőrző hatóságok gyenge pontjait. A paprikabotrányhoz hasonlóan ugyanis a M.E.G.A. Trade esetében is kiderült: a céget többször ellenőrizték és marasztalták el hasonló problémák miatt, működését azonban senki sem függesztette fel. A paprikabotrány kipattanását megelőzően több hónappal korábban jelezték az illetékesek, hogy probléma van, de csak három hónappal később jutott el az információ a döntéshozókig.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint fontos lenne tudni, mekkora volt a hamisított termékek aránya, a cég mióta végezte ezt a tevékenységét és mekkora tételben. Eddig azonban csak annyit tudni, hogy két hónap alatt 1,6 milliárd volt a forgalma, de ez nem mind hamisított termék – szögezte le Vámos. Az értékesített termékek között több olyan tétel is volt, amely megfelelt az előírásoknak, ezért a lista nem alkalmas a hiteles tájékoztatásra. Az ÁNTSZ sem ért teljesen egyet a Pest Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás kommunikációjával, ugyanis az alkalmas pánikkeltésre, miközben a magyar élelmiszer-ellenőrzés – pontosan a központosítás miatt – jószerével szigorúbb, mint más uniós tagállamokban. Tehát egyáltalán nem általános, hogy a boltokba romlott, egészségre ártalmas termékek kerüljenek. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat pénteken kapcsolódott be a vizsgálatba, azt követően, hogy a szervezet felajánlotta támogatását az ügy felgöngyölítésében.
