A növekvő befektetések ellenére a Ma-gyarországon működő kockázati tőke nem elég aktív, mert túlzottan a biztonságra törekszik és olyan elvárasai vannak, melyeket a potenciális vállalkozásoknak sem éri meg teljesíteni. A finanszírozási alternatívák között is óriási a verseny, amelyben a kockázati tőke lemarad, mert a vállalkozások inkább az állami támogatásokat és az uniós forrásokat próbálják meg kihasználni, de a bankok is vonzóbb feltételeket kínálnak – mondta Tánczos Péter, az Euroventures partnere a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) konferenciáján.
Az első tíz hónapban 34 tranzakció keretében 106 millió euró kockázati tőke érkezett az országba – ismertette a tendenciákat Karsai Judit, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. A képet árnyalja, hogy ez döntően egy 70 millió eurós üzletnek köszönhető, mellette az állami szerepvállalás több mint 80 százalékos részesedéssel dominál. A legtöbb tranzakció az idén a feldolgozóiparban, a szolgáltatások és a fogyasztáshoz kapcsolódó iparágakban történt, az it és a telekommunikáció szerepe tovább csökkent. A jövő egyértelműen az energiaszektoré, legalábbis a nemzetközi tendenciákból erre lehet következtetni. A befektetők a növekedés szakaszába lépett vállalkozásokat kedvelik, ami a jövőben sem változik, mert csak ezek képesek attraktív hozamokat biztosítani. Valódi kockázati tőkére lenne szükség, mert a következő években nem lesz mit kivásárolni, ezért a korai fázisban lévő cégekbe is be kellene fektetni – véli Tzvetkov Julián, az MKME elnöke. Kelet-Közép-Európa iránt viszont egyre nagyobb az érdeklődés, a tavalyi 1 milliárd euró után 1,2 milliárd euró érkezhet a régióba. Egyelőre a regionális alapok a meghatározóak, de a már globális alapok is megjelentek, jövőre pedig a hazai alapok aktivizálódása is várható. Az iparág óriási fejlődés előtt áll a régióban, nagy az érdeklődés a tőkealapok és az alapokba befektetők részéről – hangsúlyozta Javier Loizaga, az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület (EVCA) elnöke. Ehhez jó szabályozásra és a korai fázisú befektetések vonzerejének növelésére van szükség. Az uniós támogatások okos felhasználása is erősítheti a szektort.
Vajnai Lajos