Magyarországon a cégek jótékonykodása, társadalmi szerepvállalása még gyerekcipőben jár; nem elsősorban a szándékkal van baj, hanem azzal, hogy megvalósulása nem használja ki a lehetőségek teljes spektrumát – mondja Kovács Ildikó, az E.On Hungária kommunikációs vezetője. Az igaz, hogy a multinacionális vállalatok méretüknél fogva egy-egy esetben nagyobb összeget és többféle lehetőséget is képesek biztosítani a velük együttműködő szervezetek számára – ez jobban felkelti a közvélemény érdeklődését –, de jelzésértékű, hogy számos, az E.On-hoz is befutó ügy kapcsán kiderül: támogatásukhoz kis- vagy középvállalatok is csatlakoztak. Árvai István, a régió építőiparában nagy szereplőnek számító KÉSZ Kft. kommunikációs igazgatója ezt azzal egészítette ki, hogy a nagyvállalatok rendelkeznek elegendő kapacitással akcióik reklámozására a médiában – miközben sokszor a kisebb cégek is támogatnak nemes ügyeket, nem is csupán kampányszerűen. A KÉSZ Kft.-nél a külső és a vállalaton belüli támogatásokra évente általában több mint 100 millió forintot különítenek el – tette hozzá Árvai István. Ebből nagy reklámértékkel rendelkező szponzoráltak is részesülnek, de a nem feltétlenül nagy tömegeket érintő területek, művészek mecenatúrájára is áldoznak.
A társadalmi felelősségvállalást ma még sokszor összekeverik a szponzorációval, vagy az egyszerű adományozással azonosítják. Ez is fontos, ám ezzel lényegében a kapcsolat meg is szűnik a felek között – hangsúlyozta Kovács Ildikó. Pedig elképzelhető, hogy hosszabb együttműködés esetén kiderülne: a igénylő szervezetnek nem is pénzre, inkább egy ügy megfelelő kommunikációjára, eszközökre, szakmai segítségre vagy munkahelyhez segítésre lenne szüksége. Az adományozások, társadalmi szerepvállalások hosszú távon mindenképpen befolyásolják a vállalat üzleti sikerességét – tette hozzá a kommunikációs vezető –, de ennek mértéke nagyon nehezen határozható meg. Az biztos, hogy a felelősségvállalást a cégen belüli kommunikációban is érvényesíteni kell, így az E.On programjaihoz a munkavállalók is csatlakozhatnak. Az is fontos, hogy a multik mindenütt az adott országhoz igazítsák társadalmi felelősségvállalási stratégiájukat, enélkül ugyanis az anyavállalatoknál elindított kezdeményezések könnyen jelentőségüket veszíthetik.
A Flextronics Magyarország Kft. támogatási stratégiája három pilléren nyugszik – közölte lapunkkal Papp Péter, a társaság kelet-közép-európai személyzeti igazgatója. Elsősorban a kulturális értékek megőrzését, létrehozását, az oktatást, valamint a sportot helyezik előtérbe, figyelembe véve az adott térség igényeit is. A nyíregyházi gyár például a helyi szakközépiskolákkal, illetve felsőoktatási intézményekkel áll kapcsolatban, a dunántúli üzemek a sport, ezen belül is a helyi tömegsport „mecénásai”. Horvát Tiborné, a D’Angelo Cipőipari Kft. gazdasági vezetője viszont azt emelte ki, hogy az utóbbi egy-két évben fokozódott az igény a támogatások iránt, ráadásul egyre több az „agresszív” kérelmező, akikről sokszor azt sem lehet tudni pontosan, hogy kik és milyen célra kérnek támogatást. A vállalat már jó ideje csak egészségügyi és oktatási célú támogatásokat nyújt általa jól ismert intézményeknek és alapítványoknak, és csak nagyon indokolt esetben tesznek kivételt, hiszen forrásaik is egyre szűkösebbek.
Ábrahám Ambrus
Körtési Zsolt
Vajnai Lajos