Lassan kezdik feldolgozni a fogyasztók az ország és saját gazdasági helyzetük okozta traumát. Bár a fogyasztói bizalom nem állt vissza, a nyár közepén tapasztalt 50 pontos zuhanás után szeptemberben már csak 3 pontot esett a Fogyasztói Bizalom Index. A GfK Hungária és a Corvinus Egyetem által minden negyedévben mért mutató csökkenéséhez a háztartások jövő évi pénzügyi helyzetére vonatkozó romló várakozás és a Vásárlási Hajlandóság Index újabb erőteljes csökkenése járult hozzá. A szeptemberi nagyobb arányú csökkenést a Fogyasztói Várakozások Index (az előbbi három mutató szerepet játszik a bizalmi index számításában) némi javulása állította meg. A vásárlási hajlandóság mutatószáma jelenleg a 2004-es szinten áll, a Fogyasztói Várakozások Index viszont az 1996-os értéken van. A Fogyasztói Bizalom Index azonban a 2004-es mérések óta nem volt ilyen alacsony, jelenleg 149 ponton áll, míg idén márciusban a mutató megjárta a 200 feletti értéket is.
A szeptemberi felmérés kapcsán egyértelművé vált, hogy a fogyasztók most sokkal reálisabban látják maguk és az ország helyzetét, mint fél évvel korábban. Növekedett azok száma, akik a járulékemelések miatt csökkenő nominális és reáljövedelemre számítanak a következő egy évben. Meglepő módon azonban a nyár közepi adatokhoz képest mérséklődött azok száma, akik növekvő munkanélküliségre számítanak, bár arányuk még mindig 60 százalék feletti. Rossz hír a kereskedelem számára, hogy kevesen gondolják úgy, most érdemes nagyobb vásárlást végrehajtani az eddig megspórolt tartalékokból. Csökkent azok száma is, akik a nagyobb vásárlást áruhitelből finanszíroznák, holott némileg javult a fogyasztók hitelkamatokba vetett bizalma, bár a többség továbbra is növekvő kamatlábakra számít.
