Időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a Forma-1 szereplői és közönsége alkalmazkodjon a Michael Schumacher távozásával kialakult új helyzethez, de bizonyos összehasonlításban még jól is jön a versenynek a német sztár távozása. A futamok nézettsége, következésképpen a televíziós közvetítésekből és a reklámokból befolyó bevételek ugyanis csökkentek, amikor Schumacher vetélytárs nélküli fölénye nyomán az ezredforduló táján kiszámíthatóvá, unalmassá váltak a versenyek. A mélypontot a 2002-es szezon jelentette, amikor a Ferrari versenyzője könnyedén nyerte a Forma-1-es sorozatot. Az ezt követő szabálymódosítások a szervezők és az izgalmakra vágyó nézők szerencséjére nyitottá tették a versenyt - a mélypont utáni évben például csak az utolsó futamon dőlt el az első hely sorsa. Ennek köszönhetően 2004-re már újra az ezredfordulót megelőző csúcsokat közelítette a nézettség: futamonként több mint 354 millió, éves szinten 6 milliárd ember követte figyelemmel az eseményeket a pályákon és tévékészülékek előtt.
Szakértők szerint Schumacher távozása legfeljebb a Forma-1 németországi népszerűségében hozhat viszonylag tartósabb visszaesést. Martin Whitmarsh, a McLaren F1-es istállójának vezérigazgatója úgy véli, egyéves átmenet következik a versenysorozatban, amikor kialakul a sztárok új hierarchiája, és az új ideálokat követő rajongók tábora. Whitmarsh Nico Rosbergben, Lewis Hamiltonban, Gary Paffettben, Heikki Kovalainenben, Nelson Piquet Juniorban látja az új korszak lehetséges F1-es sztárjait.
