Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Valójában kinek az érdeke a magyar termékek piacon tartása, versenyképessé tétele?
– Filozófiánk szerint a magyar termék nem politikai ügy, sokkal több annál. Fontosnak tartjuk, hogy felhívjuk a figyelmet a magyar termékek piacon tartására. Azzal pedig, hogy azonos versenyen ültetjük versenykocsikba a gyártókat és kereskedőket, azt kívántuk jelezni, hogy a partnereknek együtt kell működniük, hiszen a piacot senki sem ismerheti jobban a kereskedőknél és a beszállítóknál. Szlogenünk szerint csak sikeres magyar termelők tehetik sikeressé a Coop hálózatot. Boltjaink forgalmának 90 százaléka mögött valamilyen hazai vonatkozású (gyártó, munkaerő vagy tőke) tényező van. A bolthálózat forgalma tavaly 250 milliárd (csoportszinten 375 milliárd) forintot ért el, ami dinamikusan nő, és ezzel – ha megmarad a magas, magyar forrású termékarány – hozzájárulunk a hazai élelmiszeripar megerősödéséhez. A Coop-csoportnak jelentős a saját beszállítói köre is, a csoporton belül mintegy 30 sütő-, tésztaipari vagy éppen zöldségfeldolgozó partnerünk van. A Coop-csoport tulajdonosi vagy partneri körében régebben több volt a hazai gyártó, de a verseny jelentősen átrendezte a gyártó és termelői szférát is. A Magyarországon működő élelmiszer-ipari cégek elég fejlettek ahhoz, hogy a kereskedők vállalni tudják a magyar termékek árusítását. Ehhez azonban nemcsak az árnak kell versenyképesnek lennie, hanem az árunak is exportképes minőségűnek. A Coop Rallyn egyébként olyan partnereink vettek részt, akik a Coop indulásától, 1995-től mellettünk állnak, bizonyítva ezzel azt, hogyan lehet hosszú távon együtt dolgozni, együtt fejlődni.
– Nincs egy éve, hogy a Co-op Hungary az olasz Coop-lánccal alakított ki szorosabb kapcsolatot. Az olaszoknál nagyon erős a hazai termékek szeretete és védelme. Mi a taktikájuk?
– Az olasz kereskedőláncokban magas a hazai termékek aránya, így ilyen szempontból is jó példa a Coop Italy. Ismereteink szerint a hazai termelők az olasz piacon úgy tudtak megerősödni, hogy olyan termékeket vezettek be, amelyek nemcsak az olasz, hanem a nemzetközi igényeket is kielégítették. Tehát magasabb minőségi követelményt állítottak maguk elé, mint amit korábban megszoktak, és így nyertek. Ma Európa bármely piacán elismertek az olasz termékek. Csak ismételni lehet, hogy olyan minőségű terméket kell előállítani, amely a nemzetközi mércének is megfelel. Együtt dolgozunk az olasz Cooppal, magas minőségű termékeket importálunk, bár leginkább olyan árfekvésűeket, amelyek megfelelnek a hazai fizetőképes keresletnek.
Ugyanakkor egyre sikeresebb a saját márkás termékcsaládunk. Nyolc évvel ezelőtt jelentünk meg először a piacon saját márkacsaláddal, akkor hét termékkel indultunk, ezek száma tavaly megközelítette a hétszázat.
– A Coop Rally a figyelemfelkeltés mellett arról is szólt, hogy a 42 gépkocsiból álló konvoj megállt az útjába eső hazai gyártóknál és termelőknél, szemügyre véve a cégek felkészültségét, technikai színvonalát. A partneri kapcsolatok ezzel megújultak?
– Jócskán megváltozott a kereskedők és a beszállítók viszonya egy évtized alatt. Ha valaki jól működő hálózatot kíván ma működtetni, kénytelen napi szintű kapcsolatot tartani partnereivel. Időt szakítunk a személyes találkozásokra is. Korábban a piac igénye az volt, hogy a szállító kereste a kereskedővel a kapcsolatot, a kereskedő volt kényelmesebb pozícióban. Ez mostanra kissé megváltozott. Ma az igényes kereskedő hosszú távú és minőségi kapcsolatot alakít ki a beszállítókkal. És nemcsak a Coop Rally idejére vonatkozik ez, hanem ha a kereskedő figyelmet fordít a beszállítóval való kapcsolat kiépítésére, ha a termék előállításának folyamatát is megismeri, akkor növeli a partnerek közötti bizalom kialakulását is. Ma hosszú távú piaci stratégiában kell gondolkodni, ami azt jelenti, hogy a partnerek között számos üzleti területen szoros az együttműködés, akár közös a marketing is, vagy egyes fejlesztések. A lényeg, hogy a partnereknek tisztességesen kell együttműködniük, mert egyre kisebb a szabad mozgástér az üzleti szférában. Hosszú előkészítés után nemrég elkészült a kereskedők etikai kódexe is.
– A gazdasági szereplők üzleti sikerét igencsak befolyásolja az ország gazdasági helyzete, a makrogazdasági folyamatok. Mi a legérzékenyebb pontja a kereskedőknek?
– Egy országos kereskedőlánc mindennapi üzleti eredményét leginkább az árfolyamváltozások valamint az infláció hatása befolyásolja. A gyors árfolyamváltozásokat nehezen érvényesítjük az árakban, a kereskedelem sikerének záloga a kiszámítható gazdaságpolitika és stabil árfolyamok. Persze az árfolyamváltozások pillanatnyi előnyöket is eredményezhetnek, de ezek nem valódi üzleti sikerek, ezen piaci elemek változásai általában nem tervezhetők. A valódi üzletember nem alkalmi nyereségre vár, hanem hosszú távon tervezhető stratégiát, átgondolt üzleti tervet készít, és ezek megvalósulása ad valós üzleti sikert. A másik fontos eleme a kereskedelem fejlődésének a piac tisztulása. Szakmai tisztulás indult el érezhetően a piacon az elmúlt két évben, bár természetesen sok még a megoldandó probléma. Az elmúlt egy évben megszületett a kereskedelmi etikai kódex, a piac szereplőinek önként vállalt normarendszere, és ha mindenki komolyan veszi, akkor valóban a vásárlók is érzékelnek majd javulást például a termékekkel kapcsolatos tájékoztatásukban. Az elmúlt két évben a szaktárcák közreműködésével a kereskedelmi törvényt is újrafogalmaztuk, ami szintén segítheti a piac átláthatóságát.
