Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Coop üzletlánc nem vonult ki egyetlen kistelepülésről sem, megtartotta az alapellátásban vállalt évtizedes szerepét. Piaci részesedése a magyar élelmiszer-kereskedelemben 11 százalék, míg a Coop- csoporté – a láncba nem sorolt boltokkal együtt – megközelíti a 15 százalékot. A Coop 42 gépkocsi részvételével többnapos, látványos ralit szervezett, amely a figyelemfelkeltés mellett többek között arra volt hivatott, hogy összehozza a piaci szereplőket és a törvényalkotókat.
– A kívülálló számára úgy tűnhet, hogy rafinált piaci fogást vetettek be a piacszerzés érdekében. Miért tartja a versenyt annyira fontosnak?
– Az uniós csatlakozás után várható volt, hogy a piaci verseny a korábbinál is erősebbé válik. Az is látszott, hogy a nagy cégek felkészültek a versenyre, hiszen volt tapasztalatuk, kellő tőke állt rendelkezésükre és persze hitelerejük is volt az új piacok meghódításához. A kkv-szektor számára azonban a nyitás nagy kihívást és annál kisebb esélyt jelentett. Még két év elmúltával is zajlik a piacra tóduló több szereplő miatt kialakult koncentráció. Folyamatosan változik, nő az az üzemméretigény, amely elégséges a piaci pozíció megtartásához vagy növeléséhez. Felvásárlások zajlanak, de közben nő a csődök száma is, leginkább a kkv-szektorban. Ez pedig átrendezi a piacot, megváltoztatja a szereplők súlyát. A Coop-lánchoz is több régiós, kistérségi bolt vagy bolthálózat csatlakozott az elmúlt években is, így tehát érdekünk a támogatásuk, a velük való partnerség kialakítása. Ezért kezdeményeztem a Coop Rally hagyományteremtő verseny elindítása és lobbiztam személy szerint is mellette, hogy tudatosítsuk: a magyar termékek fejlesztése, piacon tartása mindannyiunk érdeke, a kormányé, a termelőké, a kereskedőké és nem utolsósorban a vásárlóké.
– Milyen mértékű a koncentráció a kereskedelemben és a termelőknél?
– Jelenleg a hazai piac nagyobbik részét magyarországi kereskedőláncok fedik le, még jelentős létszámot képviselnek a független kereskedők, amelyek valamely hálózathoz csatlakozása még nem zárult le. Ugyanakkor tovább bővül a multinacionális kereskedőláncok sora, ezek célja nagyobb szeletet kihasítani a tortából. Nagy még a magyar szereplők tere, hogy megerősítsék pozícióikat, és az a megoldás, hogy még inkább együttműködjenek partnereikkel. Minden szereplőnek el kell fogadnia, hogy a fejlődéshez szükséges üzemi méretet, cégnagyságot el kell érni. A Coop-csoport gyakorlatilag hat különböző disztribúciós csoportba koncentrálódik, ezek az Északkelet Pro-Coop, a Tisza Coop, az Alföld Pro-Coop, a Mecsek Füszért, a Hétforrás és a Honi Coop láncok.
A Coop ma a legnagyobb hazai franchise-lánc. A piaci koncentráció nemcsak azt jelenti, hogy növeljük a boltjaink számát, méretét, a termékskálát, hanem minőségi váltás történik tagjaink szakmai kapcsolataiban és a partneri kapcsolattartásban is. A partnerek között a korábbinál jóval szorosabb szakmai együttműködésre van szükség nemcsak az értékesítés, hanem az alapanyag beszerzése, a feldolgozás és a technológia szintjén is. A hosszú távú üzletpolitika alapja az erős partneri szövetségek kialakulása, amelyben a termelők és a kereskedők egyaránt biztos hátteret adnak egymásnak. A koncentráció természetesen nemcsak a kereskedőket érinti, hanem a termelőket is. Ezt még sokan nem fogadják el, pedig ezt példázzák a piaci események, a siker- és kudarctörténetek. A tartós piacon maradás, a hosszú távú üzleti stratégia, a versenyképes ár és a megfelelő minőség kialakításához erős cégre van szükség. Mindennap meg kell oldani újabb problémákat, hogy a folyamat ne akadjon el.
– A gazdasági megszorító csomag és az évközben változó adókörnyezet milyen hatással van a kereskedőkre és a beszállítókra?
– Valószínűleg felerősíti a szürke-fekete gazdaságot, ami a piaci szereplőknek és a gazdaságnak is kárt okoz. A gazdasági környezet egyes változásai jelen pillanatban a piac egy részének a beszűkülését okozhatják. A Coop továbbra is az átlátható működést választja, ám a szürkegazdaság a kereskedőknek és a termelőknek is versenyhátrányt okoz, amit nem szabad megengedni. Nem lehet teret adni a jogtalan versenyelőnyök kialakulásának. Ez talán a legsúlyosabb „régi-új” probléma, amivel ismét számolnunk kell.
– A koncentráció és a szerkezetátalakulás megváltoztatta a vásárlási szokásokat. Hogyan tud ennek a kihívásnak megfelelni a Coop boltlánc?
– A piaci változásokat rendszeresen nyomon követjük. Látszik, hogy a nagybevásárlásokat a vásárlók a hipermarketekben szeretik végezni, mivel ott helyben igénybe tudnak venni egyéb szolgáltatásokat és iparcikk- vagy ruházati vásárlásaikat is el tudják intézni. A vásárlók számára pedig a választás lehetősége rendkívül vonzó. A boltláncok sokasága azt is eredményezte, hogy ma már egy háztartás átlagosan 7–9 bolttípust is felkeres havonta. Ilyen körülmények között a Coop boltlánc mutatói a legfrissebb adatok szerint (GfK kereskedelmi analízis I. félév) nem változtak, stabilak. A vásárlók több mint 32 százaléka vásárol a Coop boltokban. Ezt csak jó minőségű magyar termékek forgalmazásával lehet elérni, a vásárlók azért szeretnek minket, mert megbízhatóak vagyunk. Rendszeresen a megszokott, jó minőséget nyújtjuk számukra. Felelősséget érzünk minden kibocsátott termék forgalmazásával, hiszen barátunknak, ismerősünknek értékesítjük.
