Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lehetőségek tárháza nyílhat meg a hazai bortermelők előtt a magyar piacon, ugyanis a GfK Piackutató Intézet tanulmánya szerint a magyarok 41 százaléka szinte soha, 29 százaléka pedig ritkán, kéthetente egyszer iszik bort. A borivó nemzet mítosza ellen szól az is, hogy a vevők fele az általában alacsonyabb ár- és minőségi kategóriába tartozó félédes termékeket issza, s csak a harmaduk választja a minőséget jelző száraz borokat.
Ez megdöbbentő a hagyományok tükrében, ám megvan rá a magyarázat: a rendszerváltás előtti időszakban elsorvadt a minőségi termelés. Ehhez képest pozitívum, hogy az ösztönzésbe csurgó forintok lassan megteszik hatásukat: 2003–2004-ben 4, 2004–2005-ben pedig 5 százalékkal nőtt a hazai borfogyasztás. (Két évvel ezelőtt 20,1 liter jutott éves viszonylatban egy főre, 2005-ben egy literrel több.) A GfK adatai szerint nem pusztán mennyiségi növekedésről van szó, hiszen két évvel ezelőtt értékben 9 százalékkal bővült a forintban számolt forgalom, tavaly pedig 10 százalékkal erősödött. A vásárlók tehát lassan, de biztosan a minőségi pincészetek és borgazdaságok drágább termékei felé fordulnak.
Ezzel együtt a legtöbb bort a diszkontokban adják el – sőt, forgalmi részesedésük 24-ről 30 százalékra nőtt –, de hipermarketek is jelentős versenyzői a piacnak: 20-ról 25 százalékra növelték részesedésüket. A legnagyobb vesztesek a kisbolt-láncok és a független kisboltok, előbbiek hat, utóbbiak 4 százalékkal kevesebb bort tudtak értékesíteni tavaly, mint egy évvel korábban. A cash&carry és szupermarket kategória összesen egy százalékpontos veszteséget szenvedett el. Meglepő módon a GfK adatsorába egyelőre nem került be az egyre szaporodó szakboltok részaránya.
