Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A környezetvédelmi termékdíj-szabályozás egyes területeken beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ám akad jó néhány olyan is, ahol jelentős hatásról nem lehet beszámolni – válaszolták lapunk kérdésére a Környezetvédelmi Minisztériumban. A szabályozó célja az újrahasznosítható csomagolásban forgalmazott termékek csökkenő piaci részesedésének megállítása volt, ám információink szerint a törvény hatására sem mérséklődött szignifikánsan az eldobható pet-palackok kibocsátása. Ráadásul Brüsszel sem tartja szerencsésnek a szabályozót, előzetes állásfoglalásában néhány elemét ellentétesnek találta az uniós alapelvekkel. A magyar kormány az Európai Bizottságnak tegnap eljuttatott levelében azonban megvédi a termékdíjtörvényt, szerinte nem sérti a közösségi szerződést. Az álláspont szerint nincs diszkrimináció, a törvény az import- és a belföldi termékekre egyaránt, ugyanolyan feltételekkel vonatkozik.
Az állásfoglalás mellett a környezetvédelmi tárca azt is vizsgálja, miként adaptálhatna néhány elemet az unión belül a legszigorúbbnak számító német betétdíj-szabályozóból. A szaktárca a közelmúltban fogadott német szakembereket, akik részletes beszámolót tartottak tapasztalataikról. A lapunk által megkérdezett gyártók szerint nem véletlen a minisztérium puhatolózása az új rendszerek bevezetése iránt, hiszen a termékdíj-szabályozás nem áll meg Brüsszel előtt. Ugyanakkor a szaktárca lapunk kérdésére elmondta: a német delegáció fogadásának nincs közvetlen köze a brüsszeli „fejcsóváláshoz”. A tárca álláspontja, hogy a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése érdekében továbbra is vizsgálja más országok gyakorlatát és igyekszik megismerni a felgyülemlett tapasztalatokat. A Környezetvédelmi Minisztérium szerint egy a német betétdíjrendszerhez hasonló program bevezetése, illetve a szabályozók kidolgozása és hatásainak előzetes vizsgálata legalább egy évet venne igénybe. Ezt követően a kabinet számítása szerint legalább egy-két év felkészülési idő szükséges a rendszer bevezetéséhez.
A gyártók szerint a szaktárca elképzelései kissé túlzóak, hiszen a magyar gazdaság, illetve az érintett szereplők nem bírnak olyan gazdasági erővel, hogy megalkossák és működtessék a betétdíjas rendszerekhez kapcsolódó logisztikai hátteret. Újabb milliárdos beruházásokra lenne szükség, amely drágítaná a termékeket, így az eldobható csomagolásokra bevezetendő betétdíj a lakossági visszagyűjtést erősítené, ami – legalábbis egyelőre – csak néhány százalékponttal növelheti az arányokat. Viszkei György, a kibocsátott csomagolások visszagyűjtését koordináló Öko-Pannon Kht. ügyvezető igazgatója szerint nincs szükség betétdíjrendszerre. Szerinte rossz az a megközelítés, hogy ha nem lesz termékdíj-szabályozó, akkor valami más kell. Az eldobható palackok esetében a visszagyűjtött mennyiség 100 százalékát újrahasznosítják, tehát nem válik hulladékká, így a visszagyűjtést kell fokozni.
