Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ősszel egyetlen kereskedő sem állt elő a „mi nem emeltünk áfát” marketingszlogennel, és ez nem véletlen – mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, aki szerint a kereskedelmi cégek pénzügyi mérlegéből az olvasható ki, hogy nagyon alacsony a nyereségráta, egyes esetekben 0,5–1 százalék közötti. A hálózatok nem rendelkeznek tartalékkal és a mostani áfaemelés miatt senki sem merte megkockáztatni az árréskiesést, ráadásul a cégek egy évre előre kalkulálják költségvetésüket, amibe aligha fér bele egy áfacsökkentés utáni áfaemelés.
Jön az olcsó import
Alaphelyzetben nagyjából 4,5 százalék körüli fogyasztói áremelkedést hozott az áfa változása, de Vámos szerint még korai feltérképezni, megtörténtek-e az áremelések. A termelők például most jelentették be szándékukat. Októberre az is kiderül, hogy az új adózási rendszerben mekkora többletköltséget jelent a kereskedelemben a munkavállalók után fizetett közteher növekedése. Egyáltalán nem kizárt, hogy az áfaemelkedés okozta fogyasztói árnövekedés jóval nagyobb lesz, de ez csak januárban derül ki.
Vámos szerint decemberben még lesz pénzük az ünnepekre készülő vásárlóknak, a kereskedelmi szezonban növekedhet is a fogyasztás. Nem tartja szerencsésnek, de megérti, hogy a beszállítók éppen most állnak elő két számjegyű emelési tervekkel, hiszen az adó és az energiaár emelése és az áfa növekedése mindenkit egyaránt érint. Ugyanakkor az emelések hatására még inkább csökkenhet egyes termékek forgalma, ellehetetlenítve egy-egy termékkategóriát vagy magát a gyártót. Ez az olcsó importnak és nagy alapterületű, illetve diszkontüzleteknek kedvez.
Mit nyer az állam?
Nagy kérdés, hogy az állam nyer-e az áfanövelésen. Az élelmiszer-ágazatban listaáron számolva aligha, legfeljebb azt a pénzt hozhatja vissza (nagyjából 150 milliárd forintot), amit év elején odaadott a vásárlóknak azzal a szándékkal, hogy ezzel is erősítse a fogyasztást. A fogyasztótól, az élelmiszer-kiskereskedelemből most majdnem forintra pontosan ennyit vesz vissza. A teljes szaldó összességében 80 milliárd forint lesz 15 hónap alatt, ugyanis ebben az évben 60, jövőre pedig 170 milliárdos többletbevételt remél (nem csak a kiskereskedelemtől). Még számolják, hogy mekkora többletkiadást jelent a kereskedelemben a bérteher változása. Arról még nincs adat, hogy a cégek szándéka mi lesz, hozzáigazítják-e a béreket a 125 ezer forintos minimális adóalaphoz vagy szimplán kifizetik az ez után járó járulékot, de a bértömeget a jelenlegi szinten hagyják. Vámos szerint ez leginkább a kicsiket érinti, itt jellemző a minimálbér, a nagy többség esetében általában rendezettek a humánerőforrás-kérdések. A kereskedelemben a fizetések általában néhány ezer forinttal maradnak el a nemzetgazdasági átlagtól, ami valamivel meghaladja a 125 ezer forintot.
A fogyasztóvédők nem büntetnek
Vámos szerint a piacon gyakorlatilag zökkenőmentesen ment végbe az átárazás, a nagyobb áruházakban még akad olyan termékkör, ahol nem cserélték ki az összes polccímkét, de lassan végeznek. Kathy Attila, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szóvivője lapunknak elmondta: most nem tartottak célzott ellenőrzést, annak ellenére sem, hogy a jogszabály szerint nincs türelmi idő a polccímkék átcserélésére, ugyanakkor ha ilyen esettel találkoznak az ellenőrök, egyelőre nem büntetnek, elfogadják az üzlet magyarázatát. A jogszabály szerint ha több árat talál a vásárló ugyanazon termékre, akkor az alacsonyabb árat kell fizetnie.
A fogyasztóvédők nem számítanak a silány termékek dömpingjére, bár tudják: az árnövekedések miatt várható, hogy a jelenleginél nagyobb mennyiségben érkezik olcsó import az országba. Kathy szerint a gyenge minőség relatív fogalom, hiszen az ár/érték arányt is figyelembe kell venni. Az viszont nyilvánvaló, hogy a gyenge minőség nem befolyásolhatja a szavatosságot vagy a jótállást, a termékek után ártól függetlenül megmarad a kereskedő garanciális kötelezettsége.
