Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A NAPI Gazdaság számítása szerint egy átlagos látogató alapesetben napi valamivel több mint 10 500 forintot hagyott az idén a Sziget Fesztiválon. Ebben benne van a hatezer forintos napijegy, egy doboz cigaretta, öt sör és két rövidital ára, egy tál étel, egy kávé és egy kukorica, lángos vagy egy fagyi, illetve az éjszakai tömegközlekedés. A taxiköltségekkel ez a 14 000–16 000 forintot is elérhette, amit tovább növelhetett az ajándékokra, emléktárgyakra, illetve az élményszolgáltatásokra költött összeg.
Ha mindent egybevetünk, akkor fejenként 17 000-18 000 forint jön ki. Mivel a Szigethez kapcsolható teljes forgalom a becslések szerint az idén elérhette a 7 milliárd forintot – és az esemény elején a rendezők 400 ezres vendégszámmal kalkuláltak –, fejenként átlagosan 17 500 forintos napi költség az eredmény. Tavaly ez az összeg 16 400 forint volt.
Az italárak – csakúgy mint korábban – kötöttek voltak. Akik vették a fáradságot, akár előre is kiszámolhatták, hogy várhatóan mennyit költenek alkoholra. Az élelmiszerek esetében már más a helyzet: a lángos, hot dog 250-450 forintból kijött, de az ilyen pultoknál többnyire hosszú sorok kígyóztak, ahogyan a 390 forintos pizzaszelet is nagyon felkapott volt. A gyros, amit szinte 100 méterenként kínáltak, 650-700 forintból jött ki, a főzelékek „üresen” 310 forintba kerültek, feltéttel ennek a duplájába. A menükkel a látogatók szerint vigyázni kellett, mert meglehetősen drágán árulták. A kínainál egy tál ételt (rizzsel) egy üveg kólával 1250-ért adtak, ami a megszokottnak csaknem a kétszerese. Egész grillcsirkéhez 1300 forintért lehetett hozzájutni, a sültkolbász kilogrammonként ugyanennyibe került. A fesztivál központjában az élelmiszerárak „húzósabbak” voltak, mint a Sziget peremén.
Az árszínvonal a főváros felkapott szórakozóhelyeihez képest viszonylag nyomott volt, pedig a sör-, kávé- és üdítőgyártók közül csak a „kiválasztottak” lehettek jelen termékeikkel, de vélhetően a szponzori szerződéseknek köszönhetően moderált árakat alkalmaztak. A sör ára euróban számolva körülbelül 1,20-ra jött ki, ami jóval kevsebb a nyugat-európai hasonló rendezvényeken megszokott 2,5-3 eurónál. A szénsavas üdítőitalok deciliterje euróban számolva 0,25, a palackosoké 0,80-ba került. A felesek ára (ez ma már 4 centiliter) 1,40–2,85 között volt, de az átlag 1,70 és 2,14 euró közé esett. A palackozott borok és a pezsgők ára azonban elég magas volt: a Törley és a Hungária minőségi termékekkel jelent meg, és a borászokkal együtt jellemzően nem az átlagos „szigetelőket”, sokkal inkább a harminc feletti korosztályt célozták meg.
Az italok árát a Sziget rendezői egységesítették: az összes kocsma működtetője a Gamma Trade Kft. alvállalkozója, amely hivatalosan látja el a Szigetet itallal és göngyöleggel. Annyira szigorúan veszik az árakat, hogy még a Tesco sem mert alá- vagy fölémenni a sörök árával. Csak néhány kereskedelmi egységre – például az egész évben üzemelő Csónakházra – nem vonatkoztak a szigorú rendelési szabályok, itt más márkákat is kínáltak a Gammához képest. A Tesco rendkívül „butított” szortimenttel jelent meg, csak a legszükségesebb napi fogyasztási cikkeket kínálta, a saját áraihoz képest magasabban.
A nyomott árszínvonal miatt a kitelepült vendéglátósok zöme kénytelen hosszú távú befektetésben gondolkodni, ugyanis aki most volt itt először, annak vélhetően még nem térült meg a befektetése. Annak ellenére, hogy a Sziget Fesztivál gazdasági ereje 13 év alatt 6,5-7 milliárd forintra növekedett – amelyet a mintegy 370-400 ezer látogató generál –, a boltosok, kitelepült kocsmárosok többsége legfeljebb nullszaldóra hozza ki a vállalkozást. Információink szerint a sörön például korsónként összesen 82 forintot, a palackos kólán pedig 52 forintot lehetett „fogni”, amiből még fizetni kell az alkalmazottakat, a rezsit és ebből kell megtérülnie a kocsma bérleti díjának, a felállított kreatív anyagénak vagy a sátorénak is. Az ételnél általában dupla árréssel lehet számolni. Az egyik pultos szerint az árakat úgy kalkulálták ki, hogy mekkora az az összeg, amennyit a látogatók (kicsit ittasan) még hajlandók kifizetni.
Azok a standok termeltek nagy hasznot, amelyek több éve jelen vannak a Szigeten. A kreatív anyaguk évek óta változatlan, így csak az alkalmazottak belépőjébe (ez kedvezményesen 17-18 ezer forint), a standok összeszerelésébe, a területbérletbe, illetve a forgóeszközbe kellett befektetniük. A néhány négyzetméteres sátorban működő kiskocsmák tulajdonosai fél-egymillió forintot fektetnek be első körben, nem számolva a rezsit, a munkabért és a forgóeszközt. Ha kreatív anyagot is szeretnének, amely vonzza a látogatókat, azt további 1–5 millió forint körül szerezhetik be.
