Árcsökkenés jellemezte az első 4–5 hónapban a hazai élelmiszeripart. A változások fő okát az elemzők az áfa mérséklésében, illetve a kereskedelem koncentrációjában látják. A termékkategóriák többségének kiskereskedelmi forgalmában növekszik az árverseny tempóját diktáló hipermarketek és diszkontok piaci részesedése. A süllyedőnek mondható tendencia további magyarázata, hogy a modern bolttípusokban sok a promóció. Ma már az élelmiszerboltok 100 forintnyi bevételéből átlagosan 30 jut erre a tevékenységre. Sőt, az ACNielsen kiskereskedelmi indexe szerint egyes kategóriákban az arány eléri akár a 40 forintot is. A sok akciós engedmény szintén az árak csökkenésének irányába hat. Ugyancsak lefelé nyomja az árakat a kategóriák átlagánál általában olcsóbb kereskedelmi márkák terjedése is. Egyes kategóriák kiskereskedelmi eladásainál a kereskedelmi márka részaránya meghaladja a 30, sőt néhol a 40 százalékot is.
Az árakat figyelve, a sertésből készült összes frisshús-készítmény átlagára – önkiszolgáló értékesítési helyeken – kilogrammonként az idén március–áprilisban 1210 forintra esett. Ez 15 százalékkal kevesebb a múlt év szeptember–októberében tapasztalt 1421 forintnál. Ugyanebben az időszakban viszont a baromfiból készült frisshús-készítmények kiskereskedelmi átlagára – szintén önkiszolgálásban – 886-ról 959 forintra ment fel. A sajtok ártáblázata vegyes képet mutat. Átlagosan kevesebbe kerültek az idén április–májusban, mint tavaly, drágultak viszont egyes kategóriák, így az ömlesztett és a kemény-félkemény sajtok. A sör átlagára viszont a kiskereskedelemben hónapok óta stagnál. A múlt év augusztusától az idén májusig havonta 257 és 261 forint között mozgott a termék literenkénti átlagára.
