Tíz százalékkal több cigaretta-adójegy fogyott idén az első öt hónapban, mint a múlt év azonos időszakában – derült ki a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) által lapunknak eljuttatott adatokból. A szervezet tavaly január és május között 5,01 milliárd szál cigarettához adott el adójegyet a piacon jelen levő hét gyártónak és forgalmazónak, idén ugyanebben az időszakban viszont már 5,51 milliárd szál értékesítését lehetővé tevő „terméket” forgalmazott. Ez 9,8 százalékos növekedésnek felel meg. A cigaretta-, szivarka- és szivaradójegyek összesítve 10,2 százalékos „forgalombővülést értek el”.
Információink szerint az adatok torzítanak, bár egyfajta piaci tendenciát mégis mutatnak. Úgy tudjuk, hogy a szigorú ellenőrzések miatt csökkent az országba áramló csempészáru mennyisége, ami már önmagában a legális termékek nagyobb forgalmát eredményezhette, emellett pedig a fogyasztók az új, olcsó márkák megjelenése, illetve néhány termék fogyasztói árának csökkenése miatt inkább vesznek „fehér” cigarettát, mint ukrán vagy román csempészárut. Az adójegykereslet növekedése mögött azonban információink szerint nem a legális cigarettafogyasztás ilyen mértékű növekedése áll. Sokkal inkább a tavaly indult – mostanra egyesek szerint lassan lecsengő – piaci árháború, amelynek során a hét legnagyobb szereplő komoly pénzeszközöket kötött le adójegyekben (ezeken más-más fogyasztói ár szerepel, s a felhasználó cég az üzletpolitikájához illőt használja fel).
A NAPI Gazdaság számítása szerint csak a cigarettapiacon a szereplők a minimumadóval számolva – ez jelenleg 12 630 forint ezer szálra vetítve – áfával együtt 7,46 milliárd forintot fektettek be előre, vagyis az árháború a hét gyártónak ekkora likvid tőkéjét vonta el. Cigarettával, szivarkával és szivarral együtt számolva ez az összeg már 7,83 milliárd forintra jön ki. Az adójegyeket egyébként a gyártók nem feltétlenül használják fel, van úgy, hogy az év végén megsemmisítik és visszaigénylik az áfát, illetve visszakapják a befizetett jövedéki adót.
