Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nincs szabályozva Magyarországon a kiárusítás vagy a szezonális akció kezdete, illetve időtartama: a kereskedő akkor ad engedményt, amikor akar. Egyedül az élelmiszeriparra vonatkozik a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma, amelyet az agrárrendtartási törvénybe foglaltak, de ez sem tér ki az akciókra vagy a végkiárusításokra: ha a termék akciós ára a beszerzési ár fölött marad, senki sem köthet a kereskedőbe. Ez nem azt jelenti, hogy egy kereskedő folyamatosan akciózhat – mondta a NAPI Gazdaságnak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Ha egy bolton egész évben a végkiárusítás felirat szerepel, az már feltűnhet az ellenőrző hatóságoknak, és gyanús, hogy megtévesztik a vásárlót.
A versenytörvény úgy fogalmaz, hogy tilos a vevő megtévesztése, ami vonatkozik az akciós időszakokra is, vagyis például tilos az ár fölé egy magasabbat írni és azt áthúzni (Vámos szerint ez egyébként sem jellemző a piacra). Fontos az is, hogy megfelelő árukészlete legyen a kereskedőnek, az ugyanis már törvénybe ütközik, ha a meghirdetéstől számított pár órán belül elfogy az akciós termék. Kérdés – tette hozzá a főtitkár –, mi van akkor, ha egy divatárus két hete hirdeti az akciót a kirakatban, de már csak minimális leértékelt készletet kínál. Szerinte ez még nem szabályellenes, hiszen a ruházati kereskedelemben a keresletet nagyon nehéz kiszámítani.
Nagyon fontos szabály, hogy az akciós termékre éppúgy vonatkozik a jótállás, mint a többire. Sok helyen látni, hogy a kereskedő kiírja: az akciós terméknél nincs reklamáció. Ezt csak egy esetben teheti meg, ha a terméket minőségromlás miatt árazta le, de ha például egy videolejátszót egy külső karcolás miatt adnak olcsóbban, a vevő még reklamálhat amiatt, hogy a készülék begyűri a szalagot.
