A Postabank-ügy immár közel egy évtizede „létezik”, hiszen az elhíresült bankpánik 1997. február 27-én tört ki, amelynek során a betétesek tízmilliárdokat vontak ki a pénzintézetből. Az Orbán-kormány által 1998-ban elmozdított Princz Gábor utáni időszakban a Postabank konszolidációjára költött százötvenmilliárdnyi költségvetési forint borzolta a kedélyeket. A nyomozó hatóságok a kilencvenes évek vége óta „vizsgálják” a történteket, míg a pártok és kormányok folyamatosan egymásra mutogatnak.
A tegnap első fokon véget ért ügyben a pénzintézet korábbi hét vezető beosztású tagját azzal vádolták, hogy 1995 és 1997 között szándékosan megszegték törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait, a felügyeleti szerveket, nem képeztek céltartalékot, és egy prosperáló bank hamis illúzióját keltették. Princz ellen szólt még egy másik vádpont is, miszerint 121 millió forintos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést követett el, amikor a Budai Hengermalom egyik üzletrészét a Postabank áron felül vette meg.
A Fővárosi Bíróság a vádlottakat az összes vádpont alól felmentette; álláspontja szerint nincs adat arra nézve, hogy a pénzintézet tulajdonosait a vádlottak megtévesztették volna, miként a Budai Hengermalommal összefüggésben is felmentő döntést hozott. Az ügyész – aki a jelentős időmúlásra és a vádlottak büntetlen előéletére tekintettel már maga is „csak” felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte korábbi vádbeszédében – az ítélet súlyosbításáért fellebbezett, így a döntés nem jogerős.
Drávucz Péter