A lapunkban már megírt (NAPI Gazdaság, 2006. június 28., 1. oldal) mértékben emelkedik a lakossági gázár – derült ki a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón. Augusztus elsejével – jelentette be Kóka János, a gazdasági tárca vezetője – az ipari fogyasztók esetében a drágulás mértéke 12,6 százalék lesz, míg az intézményeknél szeptembertől már 17,6 százalékkal fizetnek többet a gázért. Az egyetlen kérdés, ami az elemzőket foglalkoztatta – a drágulás mértéke mellett –, az volt, hogy a kompenzáció mértéke együtt nő-e a földgáz árával, vagy minden marad a régiben. A szocialista kormány azonban, úgy tűnik, egyszerre ad és vesz el: a kompenzáció mértéke együtt emelkedik a gáz árával, így ugyan többet kell majd fizetni a fűtőanyagért, ám korántsem anynyit, mint a világpiaci ár.
A kormány dolgozik egy szociális tarifarendszeren, belátva, hogy a jelenlegi kompenzáció nagyjából mindenkihez eljutott, csak azokhoz nem, akiknek szükségük van a támogatásra. A szociális tarifa egyik eleme már most megmutatkozik: a nagycsaládosok, azon családok, ahol fogyatékosok élnek, illetve a nyugdíjasok további kedvezményekre jogosultak akkor, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum kétszeresét, azaz 51,6 ezer forintot – közölte Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter. Az őáltaluk elfogyasztott földgáz ára akkor is az első kategóriába tartozik majd, ha ennél többet fogyasztanak. Kérdés azonban, hogy igénybe veszik-e, hiszen ez esetben a Magyar Államkincstár küld ki augusztus elsejéig igénylőlapot, amit október végéig kellene a helyi jegyzőnek visszaküldeni, ám a tapasztalatok szerint sokan nem élnek az ilyen lehetőségekkel.
A szociális alapú földgáztámogatásnak egyes elemzők szerint komoly hátulütője, hogy a legszegényebb réteg nem is rendelkezik vezetékes gázzal: a négymillió magyar háztartásnak csupán 75 százaléka van a hálózatra csatlakoztatva. Szintén probléma – vetik fel az elemzők –, hogy nincs olyan statisztika vagy kimutatás, amelynek alapján százszázalékos biztonsággal megállapítható valakiről, hogy az illető rászorult-e vagy sem. Vélhetően ez lehet az oka annak, hogy a jelenlegi kormány is csupán január elsejével teszi közzé a szociális tarifákat.
Pedig makroszinten is komoly kiadást jelent a mindenkori kormány számára a jelenlegi kompenzációs rendszer. Tavaly a tervezett támogatás mértéke 45 milliárd forint lett volna, szemben a tényleges 76 milliárddal, míg erre az évre 49,9 milliárd forintot terveztek, s már most 105 milliárdnál tartanak. A jelenlegi csomaggal együtt így idén legalább 160 milliárd megy el a kompenzációra, ami jövőre 220 milliárd forintra nőne, ha nem jönne közbe a szociális csomag. Így „csak” egy 100 milliárd forint feletti összeget költenek el. (A kompenzáció 78 milliárd forint bányajáradékból és egyéb költségvetési forrásból áll idén.) A kormány tervei szerint 2008-ra évi 50 milliárd forintos bányajáradékból már teljesen finanszírozható lesz a rendszer, s eközben a világpiaci árat is utoléri Magyarország, amennyiben a jelenlegi szinten marad a kőolaj ára. Hogy ehhez szükség van-e újabb áremelésekre, arról nem nyilatkozott egyértelműen a gazdasági miniszter. Állítása szerint mindenképpen a fokozatosságon van a hangsúly, emellett sok múlik a már említett olajárak mozgásán is, hiszen azt kilenchavi csúszással követi a földgáz ára.
Bakonyi Attila