Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mariann Fischer Boel napokban tett nyilatkozataiból az derül ki, hogy az EU mezőgazdasági biztosa alapjaiban reformálná meg a közös borpiaci szabályozást annak érdekében, hogy a „borszektor hosszú távon fenntartható, versenyképes legyen és készen álljon arra, hogy szembe tudjon nézni az egyre erősödő konkurenciával”. Ehhez képest a „gyökeres reform” tervezete – amit Boel június 21-én prezentál majd – szöges ellentétben áll mind az európai borászok érdekeivel, mind pedig akár a magyar javaslattal (NAPI Gazdaság, 2006. június 13., 2. oldal) – értesült lapunk. A javaslat nem mást helyezett kilátásba, mint a jelenlegi borpiaci szabályozási rendszer eltörlését, ehelyett strukturális intézkedések jönnének A tőkekivágási programot például átmenetileg fokoznák, a cél az, hogy egy ötéves időszak alatt 400 000 hektár szőlőt vonjanak ki a termelésből, 2,4 milliárd eurós költségvetési boríték segítségével. A telepítési jogok megszorító rendszere 2013-ig fennmaradna, a tilalmat ettől kezdve oldanák fel.
A bizottság tervezete olyan változatot is tartalmaz, ami a jelenlegi rendszer minél gyorsabb, akár azonnali eltörlését vetíti előre a telepítési jogok esetében és nem adna semmilyen támogatást a szőlőültetvények kivágásához. Ez a második, radikálisabb változat hozzájárulna ahhoz, hogy az uniós borpiac évi mintegy 1,3 milliárd eurós költségvetési keretét a kivágási támogatás helyett más célokra használhassa fel a borágazat. Az egységes támogatási rendszer ebben az esetben azon ültetvények után is járna, amelyeket a termelő saját költségére vágott ki.
A támogatási kereteket tagországonként osztanák fel, nemzeti „borítékok” formájában. Minden tagország választhatna a különböző eszközök között, amelyek ellensúlyoznák a krízislepárlás intézkedésének megszüntetését. Számos, a szőlőtermelők számára kedvező intézkedés (előnyugdíj, agrár-környezetvédelem) átkerülne a vidékfejlesztési tervekbe, a borászati eljárások szabályozásánál pedig a bizottság egyenesen azt javasolja, hogy ne legyen tiltott az importból (harmadik országból) származó must EU-ban történő borrá érlelése és az uniós borok és harmadik országból származó nedűk házasítása, valamint a nemzetközi szinten már elfogadott borászati eljárások alkalmazása olyan borok esetében, amelyek exportra kerülnek. Ami a borok alkoholtartalmának növelését illeti, a mustfelhasználáshoz nyújtott támogatás eltörlése és a cukorral történő javítás eltörlése lenne a legjobb megoldás, de a bizottság kész arra, hogy elfogadjon egy legfeljebb 2 százalékos javítási lehetőséget az EU északi és legfeljebb 1 százalékot a déli részén. Szakértők abban bíznak, hogy az említett részleteket talán csak a szakmai közvélemény „szondázása” céljából szivárogtatták ki, hogy a június 21-én nyilvánosságra hozandó enyhébb reformtervet később már egyszerűbb legyen elfogadtatni.
