BUX 139495.62 1,36 %
OTP 44920 2,14 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Kártalanítják a baromfitartókat

2006. június 11. vasárnap, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A Baromfi Terméktanács (BTT) erre az évre a vágóbaromfi-termelés szinten tartását irányozta elő, a várakozást azonban alaposan felülírja, hogy Magyarországon is megjelent a háziszárnyas-állományban a madárinfluenza. A H5-ös vírustörzs erősen fertőző fajtájáról van szó, ám az N1-es alcsoport jelenlétét – legkorábban szerdán – az illetékes brit laboratórium vizsgálata bizonyíthatja. Szerda estig kell leölni a Kiskunmajsa Bodoglár településrészében lévő „gócpont” környékén tartott összesen mintegy 300 ezer háziszárnyast is, ebben az állományban liba és kacsa van. Bodoglár körzetben előbb csaknem félszáz, később egy nap alatt újabb több mint 630 liba hullott el egy családi gazdaság állattartó telepén. Mivel a mintegy háromezer állatos szabadon tartott víziszárnyas-tenyészetben kimutatták a H5 vírust, az állatokat leölték és elrendelték a szükséges intézkedéseket a régióban.
Három kilométeres védőkörzetet alakítottak ki a településrész körül, illetve egy tíz kilométeres, úgynevezett megfigyelési körzetet. Kijelöltek egy „A” területet Kisköröstől a Tisza vonaláig, ahol elrendelték a baromfik úgynevezett zárt helyen tartását, amit felválthat a madárháló alatti tartás. A „B” terület – Bács-Kiskun és Csongrád megye – úgynevezett puffer zóna: a veszélyeztetett területet választja el a vírusmentes térségektől. Az „A” és „B” területen holnap 24 óráig teljes élőállat- és tenyésztojás-szállítási tilalom van, ezután az illetékes állat-egészségügyi állomás engedélyezheti az élőállatok szállítását. Az EU ugyanakkor már döntött arról, hogy az érintett körzetből egyelőre nem engedélyezi a baromfi és állati termékek kivitelét. A védő- és megfigyelési körzetből – itt körülbelül 1,5 millió baromfit tartanak – csak az állat-egészségügyi állomás által kijelölt vágóhidakra lehet élő állatot szállítani vágásra a zárlat feloldásáig. A fertőzött állatokkal kapcsolatba került embereket védőoltással látja el az ÁNTSZ.
Az állam azon betegségek esetén fizeti meg az elhullott és leölt állatok, valamint a megsemmisített eszközök és takarmány értékének 70–90 százalékát, amelyeknél bejelentési kötelezettséget ír elő a jogszabály – így a madárinfluenza esetében is. Most az állatok leölése után 100 százalékos állami kártalanítást emlegettek az illetékesek, ennek felét előreláthatóan az EU biztosítja. Az agrárbüdzsében általában alacsony a járványügyi keret kihasználtsága, bár volt olyan év is a ’90-es évek második felében, amikor 2 milliárd forintot költött kártalanításra az állam. A mostani eset hozzávetőleg 100 millió forintos nagyságrendű költséggel járhat, bár azt egyelőre nem lehet kiszámolni, hogy egy kényszerből leölt állat átlagosan mennyibe kerül az államnak. Ez ugyanis függ az állatok korától, súlyától, tartási költségeitől, napos beszerzési áruktól egyaránt. Gázosítani például – ami már nagy számban történt – csak kisebb állatokat lehet, a nagyobbakat máshogy ölik le.
Az mindenesetre biztos, hogy a kártérítés nem tartalmazza majd a termelők elmaradt hasznát – mutatnak rá a szakemberek. A kór esetleges elharapódzása esetén – ennek persze elég csekély az esélye – a kár sokkal nagyobb lenne, Bács-Kiskun megyében koncentrálódik ugyanis a magyarországi baromfitermelés 15–20 százaléka. Az összes megyei baromfi kiirtása 19–25 milliárd forint kárt jelentene, de még ez az összeg is csak felületes becslésnek számít a 470 ezer tonnás éves vágóbaromfi-termelésből és a jellemző felvásárlási árak súlyozásából számítva, figyelemmel az ágazat 125 milliárd forintos termelési értékére (NAPI Gazdaság, 2006. február 16., 2. oldal). Szakmai körökben azonban a kényszervágásnál nagyobb kárnak tekintik a baromfiágazat szempontjából a fogyasztás, illetve esetleg az árak ismételt előre kalkulálható visszaesését, ami elsősorban az exportpiacokon lehet majd szembetűnő, bár előbbi összességében valószínűleg nem éri el a tavalyi 40 százalékot. Magyarországon Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék mellett Komárom és Győr-Sopron megyékben, Vas és Zala megyék északi részén, továbbá Hajdú-Biharban és Szabolcsban tartanak nagyobb arányban baromfit.

Tóth Levente László
Tóth Levente László

Ez is érdekelhet