Értékesítette a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a magyar állam tulajdonában, de a szaktárca vagyonkezelésében lévő mezőgazdasági lapcsalád alapítói és kiadói jogait, a Magyar Mezőgazdaság, a Kertészet-Szőlészet, a Kertbarát Magazin, a Kistermelők Lapja, a Méhészet, valamint a Magyar Mezőgazdaság mellékleteként megjelenő Erdőgazdaság és Faipar kapcsán kiírt pályázat ugyanis sikeres volt. Lapunk értesülése szerint az egyetlen érvényes pályázat a nyertesé volt, azaz a Magyarország legnagyobb agrárszaklap-kiadójának számító, éves szinten 600-650 millió forint árbevételű Magyar Mezőgazdaság Kft. és a „vidék hetilapját”, a Szabad Földet megjelentető, 1,2 milliárd forint árbevételű Szabad Lap Kft. konzorciumáé.
A szaklapok eladását szakértői értékbecslés előzte meg, amelynek során a lapok piaci értékét 200 millió forintnál is kevesebbre értékelték. Ennek több mint kétszerese, 440 millió forint plusz áfa lett azonban a vételár. A sikeres pályázat alapján az állami vagyon tulajdonosi képviseletére jogosult Kincstári Vagyoni Igazgatóság hasznosítási tanácsa már hozzá is járult, hogy a nyertes ajánlattevővel ezen az áron megkössék a szerződést. Ugyanakkor a konzorciumnak – amelynek képviseletére az ügyben szerződő, a lapokat a továbbiakban kiadó, a két nyertes társaság által 50-50 százalékban tulajdonolt, 10 millió forint törzstőkéjű Mezőlap Kft. lesz jogosult – készpénzben elegendő lesz az ajánlatban foglalt ütemezéssel 70 millió forint plusz áfát fizetni az alapítói és kiadói jogokért. A pályázati kiírás szerint ugyanis elegendő volt ennyit vállalni így, a vételárból 370 millió forint plusz áfa kommunikációs szolgáltatásként is teljesíthető. Ez lényegében azt jelenti, hogy az agrártárca és szakintézményei az összeg erejéig például közleményeket, illetve az általuk összeállított mellékleteket helyezhetnek el a szaklapokban – ahogyan eddig is történt –, ezek megjelentetéséért azonban néhány évig biztosan nem kell fizetni. A mezőgazdasági lapokhoz kötődő vagyonértékű jogok eladása kapcsán tehát az FVM szempontjai messzemenően érvényesültek a vállalásokban: hatékonyan megvalósulhatnak a tárca kommunikációs érdekei, emellett biztosított a lapok hosszú távú megjelentetése is a piaci viszonyok között.
