Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavasszal az építkezések beindulása miatt jellemzően nő a lakáshitelek száma. A Volksbanknál arról tájékoztatták lapunkat, hogy márciusban februárhoz képest közel 50 százalékkal több lakáshitelt folyósítottak, ami magasabb, mint 2005 bármely hónapjában volt. Az utóbbi hetekben az Erste Banknál is több az igénylés. A K&H Banknál azonban ilyen változást még nem érzékelnek, eddigi tapasztalataik alapján a fellendülést csak május–júniusra várják. A Raiffeisennél az év elejéhez képest már most látható az élénkülés, de náluk – fejtették ki – ennek csak az egyik oka a tavaszi „szezon”. Az igénylések és a már megkötött szerződések növekedéséhez jelentősen hozzájárult az is, hogy a Raiffeisen Bank sok társasházi ingatlan építésének finanszírozásában is érdekelt, az ilyen beruházás keretében épülő lakások megvásárlásához pedig kedvezményes lehetőséget kínál. Az sem mellékes – mondták el a banknál –, hogy tavasztól új konstrukciókkal és kedvezményes, akciós hitelfelvételi lehetőségekkel (például a jövedelemvizsgálat mellőzése, illetve a minimum önerő opció) várják ügyfeleiket.
Az OTP Bank február végén indította el svájcifrank-alapú hitelei mellé az árfolyamgarancia szolgáltatást. Ugyanekkor akciót is hirdettek, amelynek keretében elengedik az értékbecslési és közjegyzői díjat. Az akció során a bank tájékoztatása szerint értékben összesen 12 százalékkal több hitelkérelmet sikerült befogadni, mint amennyit terveztek. A CIB Banknál (is) bíznak a tavaszban, de talán még ennél is jobban a kampányok hatásában. A Budapest Banknál egyenesen azt állítják: valamivel nagyobb a hitelek iránt érdeklődők száma, mint az ezt megelőző időszakban, de ez vélhetően elsősorban annak köszönhető, hogy a lakáshitelezés területén számottevő bankok szinte mindegyike reklámkampányba kezdett.
A takarékszövetkezetek – mondta el lapunk érdeklődésére az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) főtitkára, M. Tóth László – egyelőre meglehetősen szerény mértékben észlelik a piac ébredezését, ami valószínűleg a potenciális ügyfelek (a hektikus kamat- és árfolyam-várakozásokkal kapcsolatos) óvatosságával magyarázható. Kulcskérdés egyébként – bár ez éppen nem a takarékok ügyfeleit érintheti leginkább –, hogy miként alakul a deviza- és a forintalapú hitelek aránya. A bankok szinte kivétel nélkül a deviza töretlen menetelésére számítanak, annak ellenére, hogy többen is hangsúlyozzák: új lakás vásárlására, illetve építésére nyújtott hiteleknél a forintalapú kölcsönök most is versenyképesek. A piacot ezen a téren mindig az állami támogatás változása bolygathatta meg. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy a Fészekrakó programmal kapcsolatban a jelenlegi koalíció által beígért könnyítés (korhatár és hitelösszeg emelése), illetve a Fidesz ígéretei csak a Raiffeisen néhány ügyfelének fantáziáját mozgatták meg. Másutt semmilyen kivárásra utaló jelet nem tapasztaltak, és összességében is úgy tűnik: hiányzik a választás miatti bizonytalanság (pedig a költségvetési helyzet nem éppen az állami támogatás növelésének irányába hat). A Volksbank szakemberei mindenesetre a tervezés során számoltak azzal, hogy az állami támogatások változása keresletnövekedést fog hozni. A Budapest Banknál a támogatott kölcsönök iránti kereslet növekedésére csak akkor számítanak, ha a konstrukciók olcsóbban lesznek és ez egészül ki a kor és az összeghatár emelésével. Ettől azonban nem a lakáshitelpiac, hanem csak a forintalapú kölcsönök iránti kereslet bővülhet. M. Tóth László úgy véli, a támogatásra szoruló rétegnek a megismertnél több irányú szabályozási lazításra lenne szüksége. Ilyen például a saját erő szükségességének eltörlése vagy az élettársi viszony elfogadása.
