Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Információim szerint a Budapest Airport (BA) Rt. menedzsmentje előtt van, illetve volt a ferihegyi gyorsvasút építésével kapcsolatos terv. Hogy tetszik, illetve melyik változatát támogatja leginkább a társaság?
– Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy a BA Rt. elkötelezetten támogat minden olyan kezdeményezést, amely javítja a repülőtér megközelíthetőségét. A MÁV egy rövid távú és egy hosszú távú javaslatot fogalmazott meg. Rövid távon azt tervezi, hogy áthelyezi az 1-es terminálhoz közel eső szemeretelepi állomást közvetlenül a terminál elé. Az új állomásról egy felüljárón keresztül lehet majd elérni az 1-es terminált. A tervek szerint ez már 2006-ban megvalósul. Mi támogatjuk ezt az elképzelést. Együtt fogunk működni a MÁV-val a gyalogos útvonal megtervezésében; segítünk a reptér területére eső részekkel kapcsolatos kivitelezésben és segíteni fogunk az új szolgáltatás népszerűsítésében is. A MÁV hosszú távú terve egy új vasúti nyomvonal megépítése a 2-es terminálhoz. A reptér fejlődése szempontjából Ferihegy megközelítése kiemelt fontosságú, ezért támogatjuk ezt az elképzelést is. Felkészültünk arra, hogy együtt dolgozzunk a MÁV-val a tervezésben. Sőt, valamennyi fejlesztésünket úgy valósítjuk meg, hogy azokba illeszkedjen a későbbi vasútvonal. Egyébként a BAA nagy vasútfejlesztési tapasztalatokkal rendelkezik, jó példa erre a heathrow-i, a gatwicki és a stanstedi repülőtér, mindegyiküknek dedikált vasúti összeköttetése van a várossal.
– A BA beszállna a ppp-konstrukcióban történő kivitelezésbe is?
– A BA együtt fog működni a MÁV-val a projekt tervezésében.
– Decemberi tájékoztatójukon nem esett szó látványos fejlesztésekről, például egy új C terminál megépítéséről. Valóban nem lesz szükség erre belátható időn belül?
– Igen, igaz, hogy fejlesztéseinket a 2-es terminálra összpontosítjuk, de a 2C terminál megépítése nélkül képzeljük el a reptér kapacitásának növelését. Ehelyett egybenyitjuk a 2-es terminált és három úgynevezett mólót – terminálszárnyat – építünk rá. A 2-es jelenleg két különálló terminál, külön beszállókapukkal és biztonsági ellenőrzéssel, ezt a kettőt egybenyitjuk. Ezáltal nagyobb, szélesebb és tágasabb lesz. Több helyet tudunk létrehozni, ahová több boltot, éttermet fogunk telepíteni. A jelenlegi 2A és 2B találkozási pontjánál egy hatalmas, nagy belmagasságú csarnokot építünk, amely sokkal jobb feltételeket teremt majd a vásárláshoz és a várakozáshoz egyaránt. Fokozatosan három új mólót fogunk építeni, kibővítve a 2-es terminált. Két móló közvetlenül a terminálépülethez fog kapcsolódni, a harmadik pedig kicsit távolabb, az előtér közepén fog elhelyezkedni, és egy föld alatti alagúton, mozgólépcsőkkel és mozgójárdákkal lesz megközelíthető. Ezáltal sokkal több állóhely áll majd rendelkezésre a repülőgépek számára.
– Hogyan kívánják a régió központjává tenni Ferihegyet? Elegendő ehhez az, hogy csökkentik a légitársaságok által fizetendő díjakat? Milyen más módszereket alkalmaznak?
– Csökkentettünk és továbbiakban is csökkenteni fogjuk a reptér díjait, hogy Budapest versenyképesebbé váljon, így több légitársaságot és utast vonzzon. Drágábbak vagyunk Prágánál és Bécsnél is. Ha meg akarjuk előzni Prágát, csökkentenünk kell a leszállási díjakat és a földi kiszolgálás költségét is. Ez azonban csak az első lépés ahhoz, hogy a Budapest Airport Kelet-Közép-Európa legsikeresebb reptere legyen. Több légitársaságot és járatot vonzunk a magyar fővárosba. A most hatályba lépő nyári menetrend például hat új légitársaságot és öt, korábban nem repült célállomást hoz. Budapestre hoznak nagy, távolsági járatokat üzemeltető légitársaságokat, hogy Budapest a régió legfontosabb elosztóközpontjává váljon, hiszen például Délkelet-Ázsiából Bangkok az egyetlen repült desztináció. Az a cél, hogy a nagyokat Kelet-Közép-Európába csábítsuk, hogy ne csak Frankfurton, Párizson, Londonon keresztül lehessen elérni a térséget. A légitársaságok egy adott régión belül csak egy elosztó központot szoktak használni; mi szeretnénk, ha ez Budapest lenne. Fejleszteni tudjuk Európán belüli járatainkat is. Több fapadost fogunk idevonzani. Látni kell azonban, hogy a fapados légitársaságokat az alacsony költségszint vonzza, a miénk viszont túl magas. Ezért elkerülhetetlen, hogy csökkentsük költségeinket. Nagy-Britanniában a BAA volt az iparágat forradalmasító fapados légitársaságok előretörésének a motorja, és remek kapcsolatokat ápol ezekkel a cégekkel. Ezeket a kapcsolatokat, illetve a járatfejlesztés terén szerzett tapasztalatainkat fel fogjuk használni annak érdekében, hogy minél több új légitársaságot csábítsunk Budapestre, fapadost, chartert és menetrendszerűt. Ezek kapcsán felhasználjuk a BAA egyéb kapcsolatait is. Nyilván más eséllyel indul egy 8 milliós reptér és a világ egyik legnagyobb reptér-üzemeltetője a légitársaságok megnyerésében. Megfelelő piac- és marketingkutatást végzünk közösen a Magyar Turizmus Rt.-vel, hogy valós piaci információkkal tudjuk ellátni a járatindításon gondolkodó légitársaságokat. Ezen felül számos kedvezményt nyújtunk számukra. Új járat indítása esetén az első évben a leszállási díj 50 százalékát elengedjük, a második évben csak a teljes díj 75 százalékát kell fizetni, így pusztán a harmadik évtől kell a teljes összeget kifizetni. És talán a legfontosabb: megfelelő szolgáltatási színvonalat biztosítunk a légitársaságoknak és utasaiknak.
– Nem érzi úgy, hogy Ferihegy lemarad az utasokért folytatott versenyben, főleg annak tükrében, hogy Prága forgalma már most meghaladja a tízmilliót, s a BA csak 2020-ra tervezi az évi 20 milliós utasszámot?
– Hosszú távon meg fogjuk nyerni a versenyt. Ferihegy nagyobb növekedési kapacitással rendelkezik, mint vetélytársai. Budapest hasonló utat fog bejárni, mint Prága, csak most még három évvel le van maradva. Megvizsgáltuk Magyarországot és azt tapasztaltuk, hogy nagy turisztikai tartalék van még az országban. Ráadásul Magyarország nemrég lett az EU tagja és a gazdaság is jól teljesít, láthatóan nő az utazás iránti kereslet.
– Más repülőtereiken bevételük meghatározó része származik a kiskereskedelmi tevékenységből. Ferihegyen ez tavaly 25 százalékot tett ki, s 2011-re tervezik, hogy 58 százalékra növekedjen. Milyen teendőik lesznek ennek megvalósítása során, s mikor teszik meg az ezzel kapcsolatos első lépéseket?
– Ferihegy az ország kirakata és ennek szellemében alakítjuk át a repülőtéren található szolgáltatásokat és kereskedelmi lehetőségeket, hogy ne csak egy jó repülőtér legyen, hanem egy hely, ahol a várakozási idő kellemesen telik. A 2-es terminál új, egybenyitott indulási csarnokába sokkal több üzletet, szolgáltatást telepítünk, és jóval több hely lesz, ami világszínvonalú szórakozási és pihenési környezet tud nyújtani az utasoknak. A reptér sok utazónak az első és utolsó élménye az országról. A mi feladatunk, hogy ezt pozitívvá tegyük. Ferihegyre hozzuk a világ legjobb márkáit és Magyarország vezető termékeit.
– Lesz és ha igen, mikor cargo-„nagyhatalom” Ferihegy? Milyen ezzel kapcsolatos elképzeléseik vannak? Hol és mikor épül fel a cargobázis?
– Nagy az igény a cargo-infrastruktúra fejlesztésére. Jelenleg sok magyarországi vállalatnak Ausztrián keresztül kell bonyolítania üzleteit. Ezen változtatni kell. 2008-ig jelentős előrelépést tervezünk, hogy Budapestet visszategyük a nemzetközi cargotérképre. Cargoberuházásainkat a repülőtér területén belül képzeljük el, közel a 2-es terminálhoz.
