Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Április elsejétől a Pénzügyminisztérium korábbi döntése értelmében 4 százalékról 2,9 százalékra mérséklődik az élet- és betegségbiztosítási termékek díjkalkulációinál és a díjtartalék számításakor alkalmazható technikai kamatláb mértéke. Ez azt jelenti, hogy az újonnan kötött életbiztosítási szerződéseknél maximum 2,9 százalék lehet az a mérték, amelyet a társaság kötelező hozamként beígérhet az ügyfélnek (természetesen többlethozamból ezen szint felett továbbra is részesülhet az ügyfél).
A NAPI Gazdaság körkérdésére a piac társaságai meglehetősen eltérően nyilatkoztak arról, hogy a jövő hónaptól milyen technikai kamatokkal találkozik majd a szerződések megkötésekor az ügyfél. Míg korábban általános volt, hogy a társaságok ajánlatai alulmúlták a pénzügyminiszteri rendeletben rögzített szintet – általánosan 3,5 százalékos volt a hozamszint –, addig most az Ahico és az Union Biztosító is úgy nyilatkozott, hogy termékei árazásánál a legmagasabb, 2,9 százalékos kamatot érvényesíti. A legalacsonyabb, 2 százalékos technikai kamattal az Aegon termékei futnak.
A biztosítók jelentős része egyébként nem várta meg az utolsó pillanatot, a termékek átárazása már hónapok óta tart.
A legtöbb biztosító korábbi konstrukcióit dolgozta át az új helyzetre, ám többen az új szabályozással párhuzamosan újítják meg termékkínálatukat. Így tesz például a Groupama és modernizál az Union is. Teljesen új termékkel lép piacra a Generali, ahol két, életre szóló járadékbiztosítást ajánlanak majd, míg az Allianz új termékcsaládot, az Allianz Klasszikusokat dobja piacra 2,75 százalékos technikai kamattal.
A technikai kamat felett elért hozamot a társaságok zöme már ma is 90 százalék körüli mértékben visszajuttatja az ügyfélnek, ám mivel ez „bizonytalan”, sokan úgy vélik, hogy még jobban eladhatóak lesznek a unit-linked biztosítások, amelyeknél a garantált kamat nem is érvényes, ám a technikai kamatnál lényegesen magasabbak a hozamkilátások. Talán nem véletlen, hogy idén tavasszal az ilyen befektetéshez kötött életbiztosítások terén dob piacra új terméket az ING és az Union is.
A társaságok rövid távon még csökkenő inflációs szint mellett sem számítanak a technikai kamatszint további csökkenésére. Ahogy arra az ING-nél figyelmeztettek: a PM azt az EU direktívát követi, amely a technikai kamat szintjét irányadóként a hosszú távú eurókötvények hozamának 60 százalékához köti, márpedig az európiacra jelenleg kamatemelkedési várakozások jellemzőek. (Az EU tagállamaiban a technikai kamat 2,0 és 2,5 százalék között van, Ausztriában ez a mérték jelenleg 2,2 százalék.) Az uniós szinthez képest így még mindig magas technikai kamatszint az Ahico álláspontja szerint megnövelheti az euróalapú biztosítások létjogosultságát, hiszen ez a „garantált” kamatszint versenyképes az euróalapú megtakarításokkal szemben.
A technikai kamat – épp a többlethozam kötelező visszaosztása miatt – ugyanakkor leginkább nem a megtakarítási oldal miatt fontos az ügyfeleknek. A kamatcsökkenés ugyanis számottevően drágíthatja a szolgáltatást. Ugyanis a biztosítók a náluk elhelyezett pénzekre is csak a technikai kamatszinttel megegyező hozamot tervezhetnek, így kevesebb pénz képződik majd az ügyfelek által a biztosítóra bízott vagyonon, ami növeli a biztosítások fajlagos költségszintjét. Korábban, amikor a technikai kamatszint 5,5 százalékról átlagosan 4 százalékra csökkent, az új biztosítások díjszintje átlagosan 15-20 százalékkal növekedett. A piaci vélemények szerint ma a verseny aligha teszi majd lehetővé, hogy hasonló mértékben dráguljanak a biztosítások, marad tehát a költségcsökkentés. A szerzési jutalékok számottevő csökkentésére az elmúlt években több társaság tett már lépéseket, ám a jelenlegi összegek már nem igazán csökkenthetők. Ráadásul a társaságok szerint a költségek visszafogásán belül az egyszeri költségek helyett a fix, igazgatási költségek csökkentése jelentheti a jelentősebb megtakarítást. Ehhez azonban – céloztak rá többen is – a biztosítási törvény szigorú szabályain (például az ügyfél-tájékoztatási és -értesítési előírások terén) kellene lazítani. Az is olcsóbbá teheti a biztosításokat – hívták fel a figyelmet a társaságok –, ha változik a hazai biztosítási kultúra és nem pusztán az adókedvezmény igénybevétele érdekében vállalt 10 éves időtartamra köttetnek a biztosítások. Több társaság kínál ma már határozatlan időre szóló úgynevezett életpálya-biztosításokat, komoly a remény arra, hogy az átlagos szerződéses időtartam a jelenlegi 13-14 évről számottevően meghosszabbodik, ekkor a költségek a futamidő alatt arányosabban osztódhatnak majd. Ugyancsak olcsóbbá teheti a biztosításokat, ha a biztosítások „mérete” közelíti majd az uniós szintet, hiszen a nagyobb összegű biztosításokban a fix költségek arányosan kisebb hányadot képviselnek majd.
