A napokban szándéknyilatkozatot írtak alá a jászberényi beszállítói tudásközpont létrehozásáról a központ szervezésével foglalkozó, többek között a helyi és a megyei önkormányzatból álló munkacsoport, Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, valamint a Miskolci Egyetem, a Magyar Iparművészeti Egyetem és az Electrolux Lehel Kft. képviselői. Az elképzelések szerint a tudásközpont az oktatási tevékenységen keresztül biztosítja majd a magas szintű szakmai utánpótlás képzését, kutatási-fejlesztési projektjei révén pedig közvetlenül támogatja a beszállító ipart és a multinacionális cégeket. Emellett a koncentrált tudás és összegződő gyakorlati tapasztalat révén élen jár a különböző területek integrálásában, az alkalmazott tudományos módszerek fejlesztésében és az új, legmagasabb színvonalú technológiák kísérleti fejlesztésében, spin-off vállalkozásai, szabadalmai és az inkubátorházában támogatott magas hozzáadott értéket termelő vállalatok támogatása révén pedig közvetlenül tud kapcsolódni az ipari termelésbe. A tudásközpontot a volt Huszárlaktanyában alakítanák ki. A tervek szerint jövő augusztus elejére végeznének a jelenlegi épületek felújításával és az újak felépítésével, illetve a központ alapvető infrastruktúrájának kialakításával. Emellett addigra elkészülnek a tervezett projektek, oktatási intézmények és az inkubátorház tevékenységének előkészítése. A finanszírozást több forrásból oldanák meg a szervezők: uniós és állami pályázatok mellett a programba bekapcsolódó társaságok anyagi támogatására is számítanak.
A kutatás-fejlesztések hátterében többnyire nem egy kész, piacra vihető termék áll, így itt nagyobb a kockázat a projektbe befektető cégek számára – mondta lapunknak Benczúr András, a 2005-ben állami támogatást elnyerő Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) e-Science tudásközpontjának elnöke. Ezt természetesen nem minden cég vállalja fel, hiszen a piaci siker nem garantált. Az ELTE e-Science tudásközpontban kifejlesztett technológiai szolgáltatásokat (nagy tömegű adatok feldolgozása, távoli helyeken működő nagyobb rendszerek összekapcsolódása) magukat lehet a későbbiekben piacon értékesíteni, illetve az így feldolgozott kutatási-fejlesztési adatállományokból komplett szolgáltatásokat lehet majd nyújtani. Az első pályázati évben nyertes Nyugat-Magyarország Egyetem projektjének egy része erdőgazdálkodás-fejlesztési program, ahol az elért eredmények hasznosítói a hazai, elsősorban a régión belüli erdőgazdálkodók lesznek. A program – többek között – az erdei tűzvédelem és térinformatika terén a konzorciumi partnereknek dolgoz ki technológiákat, eszközöket, alkalmazásokat, szoftvereket – tudtuk meg Pásztory Zoltántól, a tudásközpont projektjének műszaki menedzserétől. A faipari program lehetőségei valamelyest kötetlenebbek, hiszen a termékek piaca nem kapcsolódik szorosan az erdőhöz, itt a projektgazda szeretne a hazai gyártású termékeknek nemzetközi érvényesülést is szerezni a Pannon Fa és Bútoripari Klaszter segítségével. Az ugyancsak 2004-ben nyertes Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elektronikus jármű és járműirányítási tudásközpontja már 2005-ben is mintegy 75 millió forint összegben értékesítette kutatási-fejlesztési tevékenységeit, illetve azok eredményeit. Jelenlegi piaca Magyarország, de rövidesen a nemzetközi színtéren is megjelenik kínálatával. A Szegedi Tudományegyetem neurobiológiai tudásközpontja számára konzorciumi partnere, a Biopolisz Kft. kutatja fel a piaci hasznosítás lehetőségeit és erre már a szabadalmak beadásakor megkezdi az előkészületeket. Ha a fejlesztett molekula például az Egis számára értékesnek bizonyul, a projektgazda felé értékesíti a jogokat, emellett a gyógyszermolekulák, diagnosztikumok értékesítését külföldön is kezdeményezi – tájékoztatott Alföldi Péter, a tudásközpont menedzser-igazgatója.
Molnár Annamária