Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elkövetkező két hónapban eldőlnek azok a legfontosabb kérdések, amelyek meghatározzák azt az új struktúrát, melyben a kormányzat a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. tulajdonában lévő Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. alá rendezi a költségvetési pénzekből (is) táplálkozó befektetői intézményrendszert. Benke Ákos, a Corvinus vezérigazgatója szerint a Corvinus-csoport a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt.-t, a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Rt.-t, a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt.-t és a Beszállító Befektető Rt.-t fogja majd össze. A csoportszintű gondolkodás révén a vállalatok életciklusuknak megfelelően, felesleges körök futása nélkül, egy helyen találhatják meg a számukra legmegfelelőbb tőkebefektető partnert, a cégek összehangolt működésével pedig számos párhuzamosság lesz megszüntethető.
Benke szerint a cégcsoport az idén 5,8-6 milliárd forint friss tőkét szeretne a hazai kis- és középvállalkozásokba fektetni, a legnagyobb, 2 milliárdos részt maga a Corvinus vállalja magára, a többi vállalkozás nagyjából 1-1 milliárdos kihelyezést tervez. A tájékoztatón elhangzott: a tisztán állami pénzből – az MFB által a Corvinusnak juttatott 5 milliárd forintból – létrehozott első innovációs tőkealap mellett a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő hamarosan két újabb alap szervezésébe is belefog. Ezzel kapcsolatban Benke a NAPI Gazdaságnak elmondta: a második alapot még állami pénzből hoznák létre (1,5 milliárd forintot szánnak erre), ám az alap csak olyan cégekbe fektethet majd, amelyhez a Corvinus-pénz mellett hasonló mértékű piaci tőke is érkezik. A harmadik Corvinus-alapba ugyanakkor már piaci pénzt is szeretnének bevonni – a 3-4 milliárdosra tervezett alapban a mostani tervek szerint a Corvinus csak 1 milliárddal venne részt.
