Az értékesítés arányában nem állítható, hogy Suzukikból lopnák a legtöbbet akár Magyarországon, akár máshol – mondta lapunknak Tihanyi Tamás, a Magyar Suzuki Rt. kommunikációs igazgatója, aki azonban pontos statisztikai adatokkal nem rendelkezik. A szóbeszédnek az lehet az alapja, hogy ilyen márkájú autóból van a legtöbb a hazai utakon, régi Swiftből például – amelynek gyártását 2003-ban fejezték be – több mint 200 ezer fut, ráadásul ezek közül a legöregebb sem sokkal több mint tízéves. Napjainkig több mint 350 ezer autót adott el a Magyar Suzuki Rt. – olyan magas piaci részesedéssel, mint Magyarországon, sehol sem rendelkezik Európában a márka. Ennek megfelelően relatíve a más márkájú autókhoz képest minden bizonnyal-kevesebb Suzukit lopnak el külföldön, mint idehaza.
Míg a nagy értékű autókat általában azért lopják el, hogy eladják őket, addig a tömegterméknek mondható járműveket nagy valószínűséggel alkatrésznek keresik. A tolvajok körében közkedvelt autók iránt általában mérséklődik a vevők bizalma, igaz, ezt nem tapasztalták a Magyar Suzuki Rt.-nél.
Tihanyi elmondta még, hogy a régi Swiftekbe nem építettek be olyan komoly lopásgátló berendezéseket, mint a mai autókba. (Így korábban főként az autószerelők által beszerelt különböző riasztók jelentették a megoldást a biztonságra vágyó autósoknak.) Ilyen szempontból a Wagon R+ jelentette az igazi áttörést, amelybe már mechanikus és elektronikus lopásgátló berendezéseket (netlock és indításgátló kombinációja) szereltek. Ezek már jó védelmet jelentenek, s a későbbiekben továbbfejlesztésük lehet a gyártó feladata. A biztosítók és a hitelintézetek egyébként olyan elektronikus berendezéseket várnak el a gyártóktól, amelyek legalább három ponton blokkolják a motor indítását. A fejlesztés iránya tehát egyebek között az ennél is több – például öt – ponton történő blokkolás lehet.
