Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC)
Az európai uniós tagság nyújtotta előnyök jobb kiaknázása és Magyarország versenyképessége érdekében átfogó stratégiára van szükség, ehhez pedig elengedhetetlen a legfontosabb területeken a politikai pártok közötti konszenzus. Ennek megteremtéséhez kíván hozzájárulni a magyarországi nagyvállalatokat tömörítő szervezet, a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC), amelynek tagsága jelenleg 14 vállalatvezetőből áll – mondta lapunknak a szervezet új elnöke, Takács János, az Electrolux Lehel Kft. vezérigazgatója. Következetesen betartott alapszabály, hogy a tagok nem folytatnak lobbitevékenységet a vállalatok egyéni üzleti céljából, kizárólag Magyarország érdekében fejtik ki ez irányú tevékenységüket. A HEBC többek között azt szeretné elérni, hogy az oktatás, a tudomány-, az energia- és az iparpolitika, a nagy ellátórendszerek, az államigazgatás terén minél előbb és minél gyorsabban megkezdődjenek a reformfolyamatok, emellett lépések történjenek Magyarország imázsának javítása érdekében. A szervezet javaslatait is tartalmazó jelentését évente készíti el a HEBC, amelyet azután megvitat a magyarországi politikai döntéshozókkal, akik általában egyetértenek felvetéseikkel, de akiktől gyorsabb, határozottabb megvalósítást várnának a nagyvállalatok vezetői. Az éves jelentést a HEBC eljuttatja az EU-tagállamok magyarországi nagyköveteihez és az Európai Unió különböző testületeihez is.
Rowland PR-ügynökség
Ha abból az egyszerű párhuzamból indulok ki, hogy aki ismer néhány újságírót, az még nem pr-szakember, akkor a lobbi területén még inkább igaz, hogy aki ismer néhány politikust vagy a törvényalkotásban dolgozó embert, az még nem lobbista – fogalmazott lapunknak Egriné Matisz Tünde, a Rowland pr-ügynökség pr-igazgatója. Sajnos, ezen a területen rengeteg a tisztázatlan fogalom, és nem csak általában az emberek fejében, de olyanokéban is, akik lobbizásra megbízást adnak vagy megbízást fogadnak el, vagy akik a jogalkotásban dolgoznak. Kérdés, hogy a lobbitörvény ebben tiszta fogalmakat és képet alkot-e. A Rowland elsősorban pr-ügynökség, de az évek óta szoros kapcsolatban dolgozó ügyfeleinknél előfordult, hogy a vállalati, ágazati kommunikáció célcsoportja az államigazgatás szereplőinek egy szűkebb köre volt. A főként élelmiszeriparhoz kapcsolódó esetekben el tudtuk azt érni, hogy egy vállalat vagy ágazat érvrendszere felszínre kerüljön, illetve szakértői szerepet tudjon betölteni egy a piaci működést jól ismerő szakember. Ehhez hosszú bizalomépítési munka kell, ahol a híd szerepét töltöttük be a vállalat és a törvényalkotás szereplői között. A hivatalok, állami szervek munkatársai félnek egy-egy gazdasági szereplő véleményének megismerésétől – mondta saját tapasztalatai alapján az igazgató –, pedig számtalan esetben pontos szakmai információval segíthetnék az előkészítő munkát. Így szinte maguk generálják azt a helyzetet, hogy egy gazdasági szereplő lobbistán keresztül próbálja meg érveit megismertetni az államigazgatásban dolgozókkal.
Nemzetközi Lobbisták Egyesülete
A joggyakorlat kialakítását inkább politikai szándék vezérli a racionális gondolkodás helyett, holott a közelmúlt amerikai példája is jól mutatja, hogy a lobbitevékenység szabályozhatósága esetleges – véli Morenth Péter. A Nemzetközi Lobbisták Egyesületének elnöke szerint a több sebből is vérző leendő hazai lobbitörvény – a magyar társadalomhoz hasonlóan – nem tudja szétválasztani a törvény kapcsán a korrupció és a lobbi fogalmát, ezenkívül számos formai, tartalmi és logikai hibája van. Nem világos például, mit szankcionálna pontosan, és mi alapján szabná ki a legfeljebb 10 milliós bírságot a mégis lobbizó természetes vagy jogi személyre. A szakértő szerint a jogszabály az érdekérvényesítést úgy állítja be, mintha az csak a törvényalkotásra és az önkormányzatokra vonatkozna. Csak azokat próbálja megítélni, akik üzletszerűen és megbízásból végzik a tevékenységet, a civil és érdekvédelmi szervezeteket továbbra is a szabályozatlan szférában hagyja. Az érdekkijárást üzletszerűen végzők számára hivatalos regisztrációt és féléves jelentéstételi kötelezettséget ír elő a leendő törvény. Ennek kapcsán Morenth Lengyelországot említi ellenpéldaként, ahol a szabályozás nem a lobbistát, hanem a közhatalom képviselőjét kötelezi jelentésre. A szakértő azonban úgy véli, teljesen felesleges új hivatalt létrehozni ilyen jellegű nyilvántartás vezetésére, amit a megbukni látszó román minta is jól mutat. Morenth szerint az amerikai Abramoff-ügyhöz hasonló botrány Magyarországon nem fordulhatna elő, ilyen horderejű ügyek nincsenek terítéken, ráadásul hamar „feldobnák” az illetőt.
Avantgarde Group
Nem kizárólag a lobbitörvény az, ami változást okoz az érdekérvényesítés területén: a lobbistáknak szembe kell nézniük az európai uniós paradigmaváltással, azaz egy egészen eltérő jogrendszerrel és politikai kommunikációs közeggel – mondta lapunknak Kurdy-Fehér János. Az Avantgarde Group vezető tanácsadója szerint a területen új helyzetet teremtettek a magyar politikában végbement változások: az előbbi és a jelenlegi kormányzati időszakban háttérbe szorultak a szakminisztériumok, az ügyek miniszterelnöki irányítás alá kerültek. Módosult a vállalatok jogi környezete is, megszülettek az ágazati törvények és lassan megszűnnek az uniótól kapott átmeneti mentességek. Kurdy úgy véli, a diplomáciai érdekek felerősödése is hatással van a szakmára, a szomszédságpolitikát például meghatározza a Mol és az OTP régiós szerepe, és az is megtörténhet, hogy a multinacionális amerikai és európai vagy orosz tőke éppen Magyarországon ütközik. Kurdy szerint az érvényesülhet a szakmában, aki a lobbi érdekeit piárosként tudja meghatározni. Csak azok a lobbifolyamatok működőképesek, amelyek kommunikációs pluszt hordoznak, azaz a gazdasági érdekeket „bulvárosítva”, a térség vagy az egyén nyelvén tudják megfogalmazni. Kevés PR-ügynökség foglalkozik Magyarországon lobbizással, kevés a szakember is, így a jövőben felértékelődik majd az a jogi, illetve az európai diplomáciai ismeret – véli Kurdy.
