Amerikai Kereskedelmi Kamara
A legnagyobb ellenzéki párt elnöke által vizionált komolyabb járulékcsökkentés természetesen mérsékelné az élőmunka terheit és jelentősen növelné a cégek gazdasági aktivitását – mondta lapunknak az AmCham illetékese –, sőt érdemes lenne megfontolni a járulékfizetési plafon bevezetését is. A járulék visszafogása szinte bizonyosan emelné a foglalkoztatottságot, s lenne munkaerő a megnövekedett kínálathoz. Ennek hozadéka lenne az is, hogy kevesebben dolgoznának a szürkegazdaságban. A kamaránál ugyanakkor úgy vélik, nem minden ágazatban osztanák meg a munkavállalókkal az esetleg felszabaduló forrásokat, ezt a munkaerő-piaci erőviszonyok jelentősen befolyásolnák. Várhatóan nőne a működőtőke-beáramlás is, bár a versenyképesség növeléséhez más intézkedésre is szükség lenne.
Német–magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara
A tb-járulék jelentős mérséklése hozzájárulhat a vállalkozókra nehezedő terhek csökkentéséhez, a foglalkoztatásra gyakorolt hatása azonban nem azonnal és feltehetően nem is arányosan érvényesül – véli Dirk Wölfer, a Német–magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara osztályvezetője. A vállalatok szemében a munkaerőköltség csak egy – bár fontos – tényező a befektetési döntések meghozatalakor. A munkaigényes ágazatokban a tb-járulék az összköltséghez mérten nagyobb hányadot képvisel, így lefaragása növelheti a vállalatok versenyképességét, aminek viszont csak később lesz pozitív hatása a foglalkoztatásra. Magyarországon a hosszú távú esélyeket biztosító tőke- és tudásigényes ágazatokban ma nem elsősorban a magas bérköltség, hanem a szakemberek hiánya akadályozhatja a fejlődést és így a foglalkoztatás bővítését is – véli Wölfer. A cégek számára az is fontos, hogy az alacsonyabb tb-járulékot miként kompenzálja az állam annak érdekében, hogy az ellátás színvonala ne csökkenjen. Ha ez más jellegű adókkal vagy járulékokkal történik, a vállalati terhek összességében nem enyhülnek, ha viszont a járulékcsökkenés az államháztartási deficit további emelkedésével járna, az ebből adódó makrogazdasági kockázatok szintén gátolnák a foglalkoztatás bővítését.
Pern Kft.
Bakos Krisztián, a győri és szolnoki gyártóbázissal rendelkező Pern Acélszerkezet Gyártó Kft. műszaki és kereskedelmi igazgatója szerint mindennemű járulékcsökkentés fokozza a gazdaság versenyképességét, ezért azt csak üdvözölni lehet. Az is igaz viszont, hogy a költségvetési egyensúly legalább ilyen fontos kérdés a cégek számára, hiszen a növekvő deficitnek számtalan negatív következménye van, így a vágás mértékét nem könnyű meghatározni. A Pern svájci anyacégének közreműködésével elkészített elemzés szerint tíz százalékpontos vagy akár szerényebb járulékcsökkentés számottevően növelné a magyarországi leányvállalat versenyképességét, több olyan új termék előállítását is idetelepítené az anyacég, amelynek gyártási helye ma még bizonytalan. A megtakarítást főleg technika- és technológiai fejlesztésre, illetve a bérek növelésére fordítanák, az sem kizárt, hogy kisebb mértékben a létszámot is bővítenék.
Szivárvány Kft.
A foglalkoztatottak számának növelése nem csak a járulék mértékén múlik, bár az kétségtelenül fontos elem – nyilatkozta lapunknak Zámbó Andrásné, a térségben több telephelyet is működtető, olasz többségi tulajdonú zalaegerszegi Szivárvány Ruhaipari Gyártó Kft. ügyvezető igazgatója. Jelentős járulék-visszafogás esetén csaknem biztos, hogy anyacégük nem telepítené keletre – főként Ukrajnába – több termék gyártását, hiszen a minőség is fontos, nem beszélve a szállítási távolságról. Ha a járulékcsökkentés révén forrásokhoz juthatnának, bővülne a mozgásterük, legalább 35-40 dolgozóval újraindítanák azt a szalagot, amelyen nagyrészt ismét tömegtermelést végeznének. (Ezt a munkát alig fél évvel ezelőtt telepítették át az ukrajnai üzembe, de ez minőségi szempontból nem váltotta be a reményeket.) Emellett juthatna a bérek emelésére, aminek révén növelni tudnák az igényes egyedi termékek gyártását is.
Zöldmező Agrárgazdasági Rt.
A szürke- és feketegazdaság elleni harc egyik leghatékonyabb fegyvere lehetne az újabb járulékcsökkentés, hiszen a gazdaság minden szereplője a tiszta, kiszámítható működési viszonyokban érdekelt – véli Nyári Oszkár, a békéscsabai Zöldmező Élelmiszeripari és Agrárgazdasági Rt. igazgatója. A közterhek még jelentős mérséklés után sem lennének csekélyek, de az újabb lökést adhatna a különböző bújtatott vállalkozási szerződések, nem valósan részmunkaidős munkaviszonyok és egy sor felemás foglalkoztatási forma felszámolásához. Szinte biztos az is, hogy a kisebb közterheket többen fizetnék be. Jelenleg egy nagy holland élelmiszer-ipari céggel tárgyalnak egy vegyesvállalat létrehozásáról, ám többek között épp a magas bérköltségek miatt nincs végleges megállapodás (a partnerek ragaszkodnak a teljes munkaidőben foglalkoztatott, főállású dolgozókhoz). Nyári szerint ugyanakkor szinte biztos, hogy a nagymértékű járulékcsökkentés rövid időn belül nem teremt annyi munkahelyet, amennyinek révén a kieső költségvetési forrásokat pótolni lehetne.
