Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tervek szerint január végén jelenik meg a ferihegyi gyorsvasút tervezésére, kivitelezésére és üzemeltetésére vonatkozó tenderfelhívás – mondta egy tegnapi sajtóbeszélgetésen Heinczinger István. A MÁV általános vezérigazgató-helyettese szerint várhatóan augusztus körül hirdetik ki a győztest, aki lebonyolíthatja a ppp-konstrukcióban megvalósuló beruházást. Számítások szerint két-két és fél év múlva jelennének meg a járművek a Ferihegy 1-es és a Ferihegy 2-es terminált is összekötő vonalon. Addig azonban – ideiglenes megoldásként – a jelenlegi infrastruktúra felhasználásával, illetve kiegészítésével kíván összeköttetést teremteni a MÁV a Nyugati pályaudvar és a repülőtér között. A tervek szerint az utasok az út döntő részét vonaton tennék meg, majd buszra vagy más járműre szállva érhetnék el a terminálokat. Optimális esetben a kombinált összeköttetést már április végére megteremti a vasúttársaság. Az ideiglenesen létrehozott összeköttetéshez várják az érdeklődők jelentkezését, például taxitársaságokét, de a vezérigazgató-helyettes szerint a Budapest Airport is részt vehetne a közlekedtetésben. Azokat a cégeket, amelyek a későbbi projektben építőként részt vehetnek, ebből a megoldásból kizárják, mivel ezzel helyzeti előnybe kerülnének egy későbbi pályázat során.
A MÁV más területeken is tervez ppp-konstrukciós beruházásokat, azért ugyanis nem maradhat el fejlesztés, mert a tulajdonos államnak nincs pénze – fogalmazott Heinczinger, aki egyebek között a Csorna–Porpác közötti pálya villamosítását is ilyen formában képzeli el. A beruházás becsült költsége 4-4,5 milliárd forint, ami négy és fél-öt év alatt térülhet meg. A MÁV-nál időről időre jelentős mennyiségű olaj „tűnik el”, ám a felhasználás ellenőrzését is csak ilyen, halasztott fizetési konstrukcióban valósítanák meg. Heinczinger szerint ez a 650-700 milliós projekt évente 1-1,5 milliárd forintos megtakarítást hozhat, vagyis minden bizonnyal megérné a befektetőnek. Emellett uniós forrásokra is számít a vasúttársaság. Horváth Zsolt Csaba, a közlekedési tárca helyettes államtitkára elmondta, hogy 2007 és 2013 között az unió kohéziós alapjából a MÁV 700-800 millió eurót kaphat, amit alapvetően a vasúti pálya felújítására fordítanának, s körülbelül ehhez hasonló összeg folyhat be a strukturális alapokból is, ami további vasúti beruházások finanszírozására szolgálhat.
Heinczinger beszámolt arról is, hogy az elmúlt három hónapban jelentős szervezeti átalakítást hajtottak végre, egyebek között a humánpolitika, a kommunikáció, az ingatlangazdálkodás területén. Ez utóbbi csoport egyébként komoly feladat előtt áll, többek között feladata lesz a MÁV 37–40 ezer ingatlana, illetve műtárgya tulajdonszerkezetének feltárása, tisztázása. A vezérigazgató-helyettes emlékeztetett arra, hogy januártól önálló társaságba szervezték a vasúti áruszállítást, de ez nem a privatizáció első lépése – hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy a személyszállítás önálló cégbe szervezése a tervek szerint 2007 januárjára megtörténik Emellett idővel önálló társaságba szervezik a pályavasutat s a gépészetet is.
