Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) igazgatósága úgy döntött, hogy a Nemzeti Ingatlanfejlesztő és Lakásberuházó (NIL) Rt.-be beolvasztja másik vállalkozását, a Magyar Közmű Rt.-t – nyilatkozta a NAPI Gazdaságnak Almási Ákos, a hitelintézet üzleti divíziójának ügyvezető igazgatója. Az átalakulási folyamat április 30-ig befejeződik. A döntés egyik fő oka az volt, hogy az MFB stratégiáját úgy módosították, hogy a bank a jövőben közvetlenül nem, csak a kereskedelmi bankok refinanszírozójaként vesz részt az önkormányzati projektfinanszírozásban. Ezzel értelmetlenné vált a Magyar Közmű fenntartása, amelynek egyik deklarált célja a hitelközvetítés volt. A társaság további feladatainak elvégzésére – közműberuházások tervezése, támogatásszervezés, pályázati tanácsadás – ugyanakkor a NIL-nél is számottevő tapasztalat gyűlt össze az elmúlt időszak alatt, ezért a tulajdonos indokolatlannak tartotta, hogy hasonló célokért a két külön társaság párhuzamosan dolgozzon.
Almási Ákos nem cáfolja, döntésükben az is szerepet játszott, hogy vizsgálataik azt igazolták, befektetéseinek jelentős részénél a Magyar Közmű indokolatlanul nagy kockázatokat vállalt: sok esetben fedezet nélkül finanszírozta tervek elkészítését, s az is előfordult bizonyos munkák esetében, hogy rendre ugyanazokat az érdekcsoportokat hozta helyzetbe. A fentiekből okulva Seprényi Sándor, a NIL vezérigazgatója alapos változásokat ígér: a cég korábbi gyakorlata alapján minden olyan támogatott beruházás esetében előírja majd önálló projektcég létrehozását, amelyben a NIL kisebbségi tulajdonrészt szerez. Az új stratégia alapján a NIL lényegében az MFB önkormányzati projekttanácsadó cégeként fog működni, s az uniós pályázati pénzek minél hatékonyabb megszerzése érdekében vélhetően több, önkormányzatokkal közös koordinációs társulást is életre hív majd. Seprényi Sándor szerint annak fényében, hogy az EU 2007–2013-as költségvetési időszakában Magyarország számára a harmadik legfontosabb prioritás az infrastruktúra-fejlesztés, az önkormányzatok számára számos lehetőség kínálkozik.
A vezérigazgató szerint a NIL nem akar a kereskedelmi bankok által sokszor már-már vállalhatatlan kondíciókkal „körüludvarolt” városi fejlesztésekben részt venni, figyelmét inkább a kisebb települések felé fordítja. E területen ugyanakkor probléma a kistelepülések forráshiánya. A NIL tapasztalatai szerint ezen segíthetne az, ha az érintett önkormányzatok többcélú kistérségi társulásokat hoznának létre, amelyek jobb eséllyel szállhatnak harcba fejlesztési pénzekért. Hogy az elképzelésnek van létjogosultsága, jól mutatja, hogy előzetesen már két kereskedelmi bank is jelezte a NIL-nek, érdekelt lenne a közös termékfejlesztésben, illetve közös finanszírozásban az ilyen jellegű projekteknél.
