Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazai pénzintézetek szerint 2006-ban is megmarad a devizahitelek túlsúlya a lakossági piacon, ám bizonyos szegmensekben ez már korántsem lesz olyan nyomasztó, mint az elmúlt évben volt. Általános vélekedés az, hogy a támogatott lakáshitel-konstrukcióknál a jegybanki kamatcsökkenés után immár lényegében elolvadt a devizahitelek előnye – a CIB Banknál egy 10 millió forintos hitelnél mindössze 2800 forint a különbség a havi törlesztőrészletben –, s mint Orosz András, a K&H Bank ügyvezető igazgatója elmondta, hasonlóan megnövelheti a forinthitelek iránti keresletet az is, ha a kormányzat meglépi azt a régi tervét, hogy a használt lakások esetén a jelenlegi 5 millió forintról 8 millióra emeli a programba befogadható lakásértéket. A szabad felhasználású és a fedezetlen hiteltermékek esetében ugyanakkor több okból sem várható a forinthitelek számottevő előretörése: egyrészt a kamatkülönbség még mindig annyira számottevő, hogy az ügyfélre aligha lehet rátukmálni a „drágább” terméket, másrészt viszont a bankoktól sem várható el, hogy önmaguk ellen dolgozzanak: mind svájci frankban, mind euróban sokkal nagyobb fajlagos marzsot tudnak elérni, mint a forinthiteleknél. A KDB Bank álláspontja szerint a lakossági nyomás akkor módosíthatja számottevően a banki termékkínálatot, ha a teljeshiteldíj-mutatók közötti különbség 2-3 százalékra csökken. Jelenleg nem ritka a 10 százalékpontos eltérés – hívják fel a figyelmet az OTP Banknál.
Fordulópontot hozhat az is, ha a forint árfolyama rendkívül volatilissé válik – igaz, erre egyelőre nem számít a piac. A HVB Banknál úgy vélik, idén a forint huzamosan nem mozdul ki a 250–255 forintos sávból az euróval szemben. Az már egy másik kérdés, hogy mi történik akkor a forintpiacon, ha a tavaszi választások után felálló kormány nem kezdi el haladéktalanul a szükséges reformokat. A politizálás nem dolga a pénzintézeteknek, a korrekt tájékoztatásba azonban belefér – és közgazdaságilag is indokolt –, hogy ügyfeleink figyelmét felhívjuk arra: egy választási év mindig nagyobb bizonytalanságot okoz – vélekedik Pablo Fritz, az Inter-Európa Bank lakossági üzletágvezetője.
Talán nem véletlen, hogy a megkérdezett pénzintézetek közül az IEB és a takarékszövetkezetek nevében nyilatkozó Takarékbank illetékesei is az árfolyam-garanciás termékektől várnak számottevő előrelépést.
A vállalati üzletágban már sokkal szofisztikáltabb a helyzet, mivel egymással jelentősen ellentétes hatások érvényesülnek. Miközben az üzletág devizakitettsége az új üzletek terén messze nem olyan jelentős, mint a lakossági oldalon, komoly veszélyként jelentkezik, hogy a kis- és középvállalkozások megnyerése érdekében a bankok mind nagyobb köre kezdett el „olcsó”, sokszor fedezet nélküli devizahiteleket kínálni a kkv-szektor tagjai számára. Ez – hívják fel a figyelmet a Budapest Banknál – fokozott ügyfélkockázatot eredményez, amit még súlyosbít, hogy – akárcsak a lakosságnál – a kkv-k esetében is a svájcifrank-alapú hitelek a legkeresettebbek, ami többlet-árfolyamkockázatot is hordoz. A piaci szereplők véleménye szerint ugyanakkor a volatilissé váló forintpiac ebben a szegmensben „racionálisabb” döntésekre kényszeríti az ügyfeleket, mint a lakossági oldalon. Ekkor – mondták el a BB-nél – vélhetően csökken majd a középlejáratú devizahitelek iránti kereslet, s a devizahitelek az éven belüli állományban koncentrálódnak majd. Gergely Zsolt, az IEB vállalati üzletágvezetője s vele összhangban a KDB szakemberei is arra számítanak, hogy „árfolyam-bizonytalan” időszak esetén egyre hangsúlyosabban az adós árbevételének struktúrája határozza majd meg a felveendő hitel devizanemét.
