Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az uniós csatlakozást követően egyre erősödő versenyben kellett helytállnia a magyar húsiparnak. A hazai feketegazdaság aránya ugyanis nem csökkent, az import azonban növekedett, elsősorban a kereskedők által közvetlen fogyasztásra behozott mennyiség vonatkozásában – állítják a hazai sertéstermelés több mint 70 százalékát adó tagvállalatokat tömörítő Magyar Húsiparosok Szövetségénél (Hússzövetség). Hozzáteszik, hogy tagjaik érdekérvényesítő szerepe csökkent, miközben a nagy áruházláncoké tovább erősödött. Mindez együtt vezetett az értékesítési árak alacsony szinten tartásához. A szervezet szakértői szerint a hazai húsipar versenyképessége csak akkor növekedhet, ha az előállítási költségek azonosak a versenytársakéval. Az alapanyagköltség tekintetében az uniós tagországok átlagos felvásárlási árait a magyar árak követik, általában a magyar ár a magasabb. Ugyanakkor a rárakódó egyéb költségek tekintetében hátrányban vannak a magyar húsiparosok. A hulladékártalmatlanítási díjak például 40-50 százalékkal magasabbak, mint más EU-államokban, s jelentősek az állatorvosi költségek és élelmiszer-vizsgálati díjak is, amelyek ellentételezése csak nemzeti támogatásokkal orvosolható – vélik a szövetségnél.
A 2004-es évhez képest – amikor kilogrammonként átlagosan 270 forintért vásárolták fel a sertést – kifejezetten jó évet zárt, eredményes volt a sertéságazat, és elindíthatta azokat a fejlesztéseket, amelyek elsősorban az állatjóléti és környezetvédelmi előírások következtében hárulnak a sertéstartókra – mondta lapunknak Zádori László. A Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára hozzátette: a sertéslétszám minimálisan, de növekedésnek indult, elsősorban a versenyben lévő ágazati szereplők vonatkozásában. Azok a hazai sertéstartók ugyanis, akik túlélték a 2003-as és 2004-es évet, már európai mércével mérve is versenyképesek, ez 3,5 millió sertést jelent. Korábban egyértelműen kedvezőtlen hatás érvényesült az ágazatban, 2004 első felében ugyanis a 2003-as aszály miatt rendkívül magas takarmányárak alakultak ki Magyarországon – a kukorica ára például elérte a 37-38 ezer forintot is tonnánként – tavaly ugyanakkor a takarmányárak kedvezőbben alakultak. Az idei évet tekintve a VHT álláspontja ugyancsak optimista. Amennyiben a felvásárlások az európai uniós átlagárak alapján történnek – ahogyan tavaly is –, akkor a sertésárak 2006-ban is hasonlóan alakulnak majd a múlt éviekhez. Az év második fele lehet talán valamivel gyengébb, de az agrártárcával történt egyeztetések nyomán egyértelmű, hogy az állatonkénti 1800 forintos haszonállattartási támogatás idén is meglesz. Az árak és a támogatások együttesen tehát idén is jó kilátásokkal kecsegtetik a sertéstartókat.
Gráf József agrárminiszter célul tűzte ki a magyar mezőgazdaság arányainak helyreállítását: az állattenyésztés arányának visszaállítását 50 százalékra a növénytermesztéssel szemben. Ennek szellemében meghirdette a hazai élelmiszer-ipari termékek belföldi forgalmának támogatását, elvárásként támasztotta az EU-rendelkezésekkel összhangban az élelmiszerek nyomon követhetőségének biztosítását, a fogyasztók megfelelő tájékoztatását, hogy Magyarország ne válhasson a bizonytalan eredetű import termékek „szemét lerakodó helyévé”. A Hússzövetség tagjai üdvözölték a miniszteri célkitűzéseket, és mindent meg kívánnak tenni annak érdekében, hogy segítsék teljesülésüket a maguk területén. A szövetség vezető cégeiből alakult szakértő grémium a közelmúltban megállapította, hogy a nyomon követés kritériumait az EU-rendeletekkel összhangban a nagy húsipari vállalatok képesek biztosítani, a vágóhídi sorszámok alapján. Ugyanakkor nincs meg az összhang a termelői fülszámokkal (ENAR-számokkal). Itt olyan szoftverek kidolgozására van szükség, amelyek figyelembe veszik a hazai vágóhidakon alkalmazott vágási technológiát és áthidalják a tér- és időbeni különbséget a kétfajta jelölés között. Erről a szövetség már tájékoztatta az agrártárcát. A szakértők szerint felül kell vizsgálni a vágósertések minősítését meghatározó úgynevezett regressziós egyenletet is, aminek kidolgozása óta eltelt két év, és ez idő alatt módosult a hazai sertéstermelés fajtaösszetétele, illetve az egyenlet még számításba veszi a háj és a rekeszizom mennyiségét is, ami torzítja a feldolgozói önköltség alakulását. Fontosnak tartják azt is, hogy a minősítéssel kapcsolatos minden jogosultság, feladat és hatáskör állami tulajdonba kerüljön.
