Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 2003-as autópálya-törvény ugyan a korábbi négy-öt év helyett átlag a felére csökkentette a sztrádaberuházások előkészítését, ám a jogszabályi háttér mit sem változott, vagyis a különböző engedélyek kiadása továbbra is nehézkes, időigényes. Egyebek között azért, mert a háttér-adminisztrációt ugyanannyian végzik, miközben a rájuk háruló munka az utóbbi időkszak tömeges autópálya-építései nyomán jelentősen megnőtt. Tovább nehezíti a beruházók életét, hogy korábban nem kellett megküzdeniük ennyi kisajátítással, ráadásul sok esetben a tulajdonviszonyok is rendezetlenek. Az ezekkel járó időveszteséget tetézi még, hogy megfelelő jogalap hiányában olykor nehezen sikerül érvényesíteni a közérdeket, a sztrádaberuházásokat számtalan esetben a csoportérdekek gátolják, szemben a sokszor példaként emlegetett Horvátországgal, ahol nem olyan szigorú az eljárásrend, mint Magyarországon.
Részben ezeknek is betudható, hogy csak 19 év után sikerül újabb előrelépést tenni az M0-s megépítésében, amelynek holnap újabb állomása következik: átadják a forgalomnak az M5-ös autópálya és az új 4. számú főút közé eső 13 kilométer hosszú szakaszt (a kivitelező a Strabag volt, a szerződéses összeg 33,8 milliárd forint). A tervek szerint jövő tavasszal folytatódik a körgyűrű építése, s a kormány azt szeretné, ha 2007 körül megépülne az északi Duna-híd is, egyes zöld mozgalmak fellépése ellenére. (Az ezzel kapcsolatos legutóbbi per folytatása jövőre várható.) Ezzel a híddal a háromnegyede kész lenne a körgyűrűnek; megépítését újabban az is sürgeti, hogy a II. és a XII. kerületi önkormányzat kitiltotta területéről a 12 tonnánál nehezebb járműveket, tovább zsúfolva az amúgy is telített budai rakpartot, illetve a felújításra megérett Margit hidat.
A körgyűrű által potenciálisan érintett területek lakói általában szükségesnek tartják annak megépülését, de úgy, hogy ne náluk menjen a nyomvonala; sok esetben a csúszás egyéni érdekeket is sértő patthelyzeteket eredményezett. A közben eltelt évek alatt ugyanis számtalan építési engedélyt adtak ki az M0-s korábban ismertté vált nyomvonalára, így az helyenként a házak közelében haladna el. Emiatt például Békásmegyeren Óbudán is újabb tárgyalásokat kell lefolytatnia a Nemzeti Autópálya Rt.-nek a nyomvonalról az önkormányzattal, illetve a lakókkal; Békásmegyeren a „felkínált” nyomvonaltervezetek közül egyet sem fogadott el az önkormányzat – egyebek között a szakmai körökben igen jónak tartott alagutas megoldást sem –, helyettük más műszaki tartalmút kért, ami megint időbe s végső soron pénzbe kerül.
