Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az autópálya-beruházó cégek reálisnak és támogatandónak tartják Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter olcsóbb sztrádaépítéssel kapcsolatos minapi felvetését. Appelshoffer József, a Strabag Építő Rt. cégcsoport útépítési ágazatának ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, hogy ez a műszaki paraméterek lefaragásával is elérhető lenne, természetesen nem a biztonság rovására. Tímár Gyula, a Vegyépszer Rt. vezérigazgatója is úgy látja, hogy az ár alapvetően a tervezőasztalon dől el: akkor csökkenthető, ha egyszerűbb műszaki tervek készülnek, hiszen a kivitelezői árak az elmúlt időkben az inflációnál jobban nem változtak. Lényegesen olcsóbbá tenné a beruházásokat, ha kevesebb lehajtó, illetve felüljáró épülne, egy lehajtó ugyanis egymilliárd forintba is kerülhet. (A magyarországi sztrádákon átlagosan két kilométerenként vannak lehajtók, van olyan település, ahová három is vezet. Ez az önkormányzati lobbizás mellett arra is visszavezethető, hogy a magyar autópálya-koncepció területfejlesztési célzatú is, szemben például a horvátországival, amely csak összeköttetést akar teremteni a végpontok között, aminek eredményeként olcsóbban épülnek a sztrádák.) Appelshoffer József szerint spórolni lehetne azon is, ha ritkábban lennének a pihenők, vagy ha másfajta irányító rendszereket, táblákat helyeznének el. Az is megdrágítja jelenleg a sztrádákat, hogy azok kiépítettsége – a sebessségkorlátos területek kivételével – 150 kilométeres sebességre alkalmas, amiből szintén vissza lehetne venni. Magyarországon arra már nincs lehetőség, hogy ne legyen leállósáv – mint például a München–Salzburg közötti sztrádán –, s Appelshoffer sem ilyen „durva” műszaki csökkentésre gondol, csak olyanokra, amelyek nem veszélyeztetik a forgalmat. Tímár Gyula szerint át lehetne nézni a magyar szabványokat is, hogy azok nem szigorúbbak-e az európainál: a Vegyépszer például az M7-es sztráda felújításakor bizonyos részeken 10 centiméterrel keskenyebb leállósávot épített ki, amit aztán ki kellett javítani, mert nem felelt meg a magyar szabványnak, míg a nyugat-európaiba belefért volna.
