Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara
Pozitív és negatív hatással is lesznek a mikro-, illetve a kis- és a középvállalkozásokra (kkv) a magasabb minimálbérek. Az mindenképp örvendetes, hogy három évre előre lehet tervezni a növekedését – mondta lapunknak Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) általános alelnöke. A kereskedelem, a vendéglátás és a könnyűipar területén öt dolgozónál kevesebbel működő vállalkozások zöme minimálbéren foglalkoztat Budapesten mintegy 200 ezer, országosan körülbelül félmillió embert. E vállalkozások többségének a magas adók miatt alacsony a jövedelemtermelő-képessége, s a mostani minimálbér-emelést már igen nehéz lesz kitermelni. Különösen érvényes ez Budapesten, ahol az országos átlagnál 30-35 százalékkal nagyobb jövedelmet kell biztosítani. Nem véletlen, hogy a feketén foglalkoztatottak közül – számukat országosan 800 ezerre becsülik – a legtöbben a kereskedelemben, a vendéglátásban és a könnyűiparban dolgoznak. A legális minimálbéres, de inkább afölötti foglalkoztatás erősítését segítené, ha egy kisebb létszámú költségvetési intézményrendszer kevesebb elvonást igényelne, így a megmaradó forrásokat bérekre és a vállalkozások fejlesztésére fordíthatnák a kkv-k.
Munkáltatók és Vállalkozók Országos Szövetsége
Bár az emelés mértéke nem olyan jelentős, mint korábban, a feldolgozóipar még rosszabb helyzetbe kerül a növekvő költségek miatt – mondta lapunknak Pintér András, a Munkáltatók és Vállalkozók Országos Szövetsége textilruházati tagozatának elnöke. A munkavállalók 90 százaléka teljesítménybérezés alapján dolgozik, az új szabályozás értelmében pedig a minimálbért akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozó kevesebbet teljesít az ahhoz tartozó szintnél. A textilipar esetében még inkább érződik a negatív hatás, mivel az olcsó távol-keleti, ukrán, román, illetve bolgár áruk miatt a költségek növekedését nem lehet a vevőkre hárítani.
Országos Kereskedelmi Szövetség
Kettős hatás éri a minimálbér-növekedéssel a kereskedelmet – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Az alsó bérkategóriában minden komolyabb minimálbér-emelésnél úgynevezett torlódás keletkezik. Sokan vannak ugyanis olyanok, akiknek a fizetése a 60–70 ezer forintos sávban mozog. A munkáltatónak azt kell eldöntenie, hogy fejleszti-e ezeknek az alkalmazottaknak a bérét vagy a minimálsávban tartja, s ez persze feszültséghez vezet. Nyilvánvaló emellett, hogy a növekmény hatása begyűrűzik a többi bérkategóriába, az előző kormányciklusban történt erőteljes emelés rendkívül megviselte a kereskedelmi szektor szereplőit – mutatott rá Vámos. Ám a szektor túlélte, s a mostanit is kigazdálkodja. Szociális oldalról viszont egyetért az emeléssel, ráadásul a kereskedelmet pozitív oldalról is érinti a bérkiáramlás erősödése. Azoknak a munkavállalóknak, akiket ez a bővülés leginkább érint, az átlagnál nagyobb az élelmiszerre fordított költésük, vagyis a napi fogyasztási cikkek szegmense a kormány döntésével nagyobb forgalomra számíthat. Kérdés azonban, hogy ez ellentételezi-e a költségnövekedést.
Union Biztosító
Nem valószínű, hogy a biztosítási ágazatra jelentős hatást gyakorolna a minimálbér emelése és sávosítása – véli Maják Viktor, az Union Biztosító marketingigazgatója. Ebben a szektorban ugyanis kevés embert foglalkoztatnak minimálbéren (az Unionnnál egyetlen munkavállalót sem). Változhatnak azonban a minimálbér növekedése miatt a vállalatok által adott természetbeni juttatások. Maják szerint érdekes probléma, hogy eddig a minimálbérhez kötött természetbeli juttatásokat a három sávból melyikhez igazítják majd.
Bosch-csoport
Kisebb-nagyobb mértékű eltérések lehetnek a különböző gyárak átlagos bérszintjében, mégis a Magyarországon működő 12 Bosch-érdekeltség mindegyikére jellemző, hogy a minimálbér 2,5-3-szorosa a legkisebb alapbér – mondta lapunknak Raveczky Róbert, a magyarországi Bosch-csoport pr-igazgatója. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a több mint 6 ezer dolgozó 65 százaléka diplomás vagy magas fokú technikai képzettséggel rendelkezik, hiszen a Bosch-üzemekben folyó munka komoly szakképzettséget igényel. Ezekből adódóan a jövő évtől esedékes és a következő évekre kilátásba helyezett minimálbér-növekedés nem jelent külön terhet az itthoni Bosch-cégeknek, illetve nem érinti az átlagbér-színvonalat. Természetesen a cégcsoport üzleti érdekei megkívánják, hogy az adott gyár eredményességétől függően évenként javuljanak a jövedelmi mutatók.
Sanofi-Aventis
Alapvetően nem befolyásolja az egykori Chinoin gyógyszergyár jogutódjaként működő Sanofi-Aventis bérpolitikáját a minimálbér emelése, hiszen a cégcsoportnál dolgozó alkalmazottak döntő többsége az átlagnál jobban keres – mondta Orosz József, kommunikációs igazgató. Különösen érvényes ez a diplomával rendelkezőkre, akik a vállalatcsoport 2300 dolgozójának mintegy 45 százalékát adják, köztük sok a kutató-gyógyszerész. A magyarországi Sanofi-Aventis-gyárakban folyó termelő munka is többnyire olyan szakképzettséget, gyógyszeripari ismereteket igényel, amelyet nem lehet helyettesíteni betanított munkával és ezért – az anyacég általános bérpolitikájával egyezően – a minimálbér többszörösét kapják fizetésként. A Sanofi-Aventis elkötelezett az ágazati kollektív szerződésben foglaltaknak, s ugyancsak figyelembe veszi a vegyipari dolgozók szakszervezetének bérekre vonatkozó ajánlásait, továbbá számos egyéb juttatásban is részesülnek a dolgozók.
