Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bizottság kivizsgálja a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. és az energiaszolgáltatók hosszú távú szerződéseit, mert azok alkalmasak lehetnek a verseny korlátozására. Ezek a megállapodások garantálják, hogy a cégek beruházásait visszatérítik, ráadásul efölött még egy bizonyos szintű nyereséget is szavatolnak. Ezeket a hosszú távú szerződéseket még a kilencvenes években kötötték és 2010–2020 között járnak le. Az Európai Bizottság versenypolitikai hatósága most behatóan tanulmányozza a szerződéseket, mert úgy látja, hogy a piac 80 százalékát lefedő megállapodások kevés teret engednek új szereplőknek, vagyis hiába született uniós direktíva az energiapiac liberalizációjáról, ha az alternatív termelők falakba ütköznek. Ráadásul az EU állami támogatásokra vonatkozó szabályait is sértik a megállapodások, amelyeket az állami kézben lévő MVM a villamosenergia-hálózat korszerűsítése érdekében kötött. Ennek értelmében az MVM szabott áron köteles meghatározott mennyiségű áram vásárlására.
Első menetben a bizottság csak konzultációkat tart, ami azt jelenti, hogy egy elhúzódó, hosszadalmas folyamat kezdete ez, amelynek kimenetelére még nem lehet következtetni. Így egyelőre azt is nehéz megmondani, mi történik, ha a szerződéseket fel kell bontani. Kit ér veszteség, a magyar államot, vagy a cégeket, illetve, átalakíthatók-e a szerződések EU-konformmá. Erre már volt példa, a csatlakozási szerződés feltétele volt a nyugati befektetőknek nyújtott adókedvezmények átalakítása, hogy azok megfeleljenek az uniós jogszabályoknak. Brüsszel igyekszik föltérképezni, nem történtek-e versenyellenes lépések az európai energiapiacon, ugyanis a liberalizáció eddig nem vezetett a várt árcsökkenéshez.
