Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyarország európai uniós csatlakozásával egy időben hatályba lépett, az intézmények felállításáról és a támogatásokról szóló filmtörvény, valamint a 2004-ben bevezetett filmes adókedvezmény-rendszer már másfél év alatt jelentős fellendülést hozott a magyar filmiparban. Idén az első nyolc hónapban a filmes vállalkozások háromszor annyit költöttek el Magyarországon gyártásra, mint tavaly áprilistól decemberig: a külföldi stábok bérmunkában vagy magyar koprodukciós partnerekkel, valamint a magyarországi filmes és televíziós cégek összesen több mint 22,3 milliárd forintot fordítottak 115 produkció előállítására – mondta Taba Miklós, a Nemzeti Filmiroda igazgatója a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt., a kulturális tárca és a filmes szakmai szervezetek közös konferenciáján. (Ez az összeg a Magyarországon ténylegesen elköltött pénzt jelenti, amelyet a produkciós cégeknek utólag, a számlák bemutatásával kell igazolniuk a Filmirodánál, amely kiadja a 20 százalékos adókedvezményre jogosító igazolásokat.) A Filmiroda szerint az összes filmgyártási költség az év végére jóval meghaladja majd a 30 milliárd forintot.
A jövőben ugyanakkor további jelentős bővülés nem várható, mivel ennek jelenleg gátat szab a megfelelő infrastruktúra és a szakemberek hiánya – véli Tóth Erzsébet, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) főtitkára. Az MMK a jövőben mind a szakemberek képzésében, mind az infrastruktúra-fejlesztésben részt kíván venni. A több mint 5 milliárd forintos vagyonnal (a Filmlabor Budakeszi úti ingatlanával, a Mafilm Rt.-ben lévő kisebbségi tulajdonrésszel) rendelkező közalapítvány piaci szereplőként, magántőkét bevonva akar részt venni a Mafilm modernizációjában. A legutóbbi kormánydöntés szerint a jelenleg többségi ÁPV Rt.-tulajdonban lévő Mafilmet nem privatizálnák, hanem egy közös vagyonkezelő társaság létrehozásával többségében az MMK, kisebb részben az ÁPV vagy a kulturális tárca tulajdonába kerülne. A szükséges, egyesek szerint legalább 5 milliárd forintnyi fejlesztés elvégzéséhez ugyanakkor nincs állami forrás, így a legújabb elképzelések szerint a magántőke bevonása ppp-konstrukcióban valósulna meg, tehát az állam a befektetők által elvégzett ingatlan- és infrastruktúra-fejlesztésekért hosszú távon, évente törlesztene.
A filmgyártással és a filmterjesztéssel kapcsolatos infrastruktúra-fejlesztésekhez a mikro-, kis- és középvállalkozások kedvezményes kamatozású beruházási hitelt is kaphatnak. A kölcsönt a cégek a 310 milliárd forint keretösszegű „Sikeres Magyarországért” vállalkozásfejlesztési hitelprogram keretében igényelhetik a MFB-nél, illetve a programhoz csatlakozó kereskedelmi bankoktól – mondta Aladics Sándor, az MFB vezérigazgató-helyettese. Az igényelhető hitel ötmillió–egymilliárd forint lehet, a futamidő legfeljebb 15 év. A beruházáshoz 15 százalékos önrészt kell felmutatni, a forintalapú hitel kamata hat százalék körüli. Az MFB szerint két éven belül 200–800 céggel működhetnek együtt, 33–50 milliárd forintot kihelyezve. (A Filmirodánál csaknem 600 szervezet regisztrálta magát, azok, akik már igénybe vették vagy tervezik az állami közvetlen vagy közvetett filmes támogatásokat, ám a filmszakmában beszállítóként és kiszolgálóként részt vevők számát 1500-ra becsülik.)
