Az európai részvénytársaságok (SE) létrehozását általában hosszas tervezési időszak előzi meg: a székhely megválasztása rendkívül fontos, mivel a társaság annak a tagországnak a nemzeti adószabályozása szerint viseli a közterheket, ahol bejegyezték. Márkus Csaba, a Deloitte európai tanácsadási szolgáltatások üzletágának menedzsere egy tucat olyan magyar tulajdonosi hátterű, illetve külföldön bejegyzett cégről tud, amely belekezdett az átalakulásba, de jogi értelemben még egy sem fejezte be a folyamatot. Bár az SE létrehozását szabályozó uniós törvény már egy éve hatályba lépett, számos tagországban késlekedtek a szükséges szabályok elfogadásával. Magyarország tavaly határidőre elvégezte az SE-hez szükséges jogalkotási folyamatot, így előnyt élvez számos új tagországgal, például Lengyelországgal, illetve Csehországgal szemben – mondta Márkus.
Az európai részvénytársaságot mint cégformát elsősorban azok a nagy- és középvállalatok választják, amelyek legalább két uniós tagállam területén működnek, illetve tevékenységük jelentős részét az EU-ban fejtik ki. A társasági formának számos előnye van adózási, jogi és vállalatirányítási szempontból egyaránt. A szabályozás ugyanis egységes irányítási, jelentéstételi és adminisztrációs feltételek megteremtését írja elő, akárhány tagállamban működik is az SE.
Az európai gazdasági egyesülések iránt viszont nincs érdemi érdeklődés Magyarországon. A szakértő szerint e társasági forma elsősorban az iparági egyesülések és érdekegyeztető szervezetek körében népszerű, ezért általában Brüsszelben jegyzik be őket.
