Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Igaza lett Mark Arnoldnak, a Budapest Bank (BB) Rt. elnök-vezérigazgatójának, aki a múlt héten lapunknak adott interjújában kifejtette: a 2 milliárd forintos rendkívüli beruházás nélkül a pénzintézet adózott eredménye még a bankadóval együtt is képes lett volna növekedni a tavalyi bázishoz képest (NAPI Gazdaság, 2005. augusztus 3., 1–4. oldal). Ugyanakkor a számok nyelvén a félév során elért 3,991 milliárd forintos profit 31 százalékos visszaesés a tavaly júniusi adathoz képest. A bank nettó kamatbevétele mindössze 1 százalékkal tudott növekedni, miközben a nettó díjbevétel sem ugrott látványosat – a 3,854 milliárdos adat 5 százalékos növekedésnek felel meg. Mindez kicsit furcsának tűnik annak fényében, hogy az ügyfelekhez kihelyezett hitelek 358,525 milliárdos állománya 26 százalékkal fejlődött az elmúlt év során, amin belül a lakossági hitelek 34 százalékos ugrása igazi örömhírnek számíthat. A szerényebb kamat- és díjbevételekben vélhetően visszaköszön a BB új stratégiájába illeszkedő versenyképesebb árazás hatása is.
A bank hitel/betét mutatója továbbra is pozitív, ami annak köszönhető, hogy a betétállománya a vizsgált időszakban 8 százalékkal, 380,178 milliárd forintra tudott növekedni, miközben a Budapest Alapok vagyona 45 százalékos növekedés után meghaladta a 270 milliárd forintot. A vállalati oldalon érdekesség, hogy a pénzintézetnek szemmel láthatóan a lízing volt a legsikeresebb terméke az elmúlt félévben – ezt jelzi, hogy míg a teljes vállalati hitelállomány 18 százalékkal, 194,149 milliárd forintra növekedett, addig a lízingüzletág 30 százalékos növekedést tudott felmutatni. Miután pedig az operatív lízing fő célpiaca továbbra is a kkv-szektor, a közvetlenül e szegmensnek jutó banki hitelkihelyezéseknek a teljes hitelállománynál szerényebb, 13 százalékos növekedése nem azt jelzi, hogy csökken a bank szerepe ebben az üzletágban.
