Kétmillió forintra bírságolta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a Patika Egészségpénztárat, miután az meggátolta, hogy a felügyelet előre jelzett időpontban, 2005. július 19-én célvizsgálatot kezdjen a pénztárnál. A felügyelet a pénztár által finanszírozott szolgáltatások bizonylati alátámasztottságáról, illetve ezek belső ellenőrzéséről akart meggyőződni. A pénztár visszautasította a felügyeleti képviselők azon kérését, hogy a pénztári szolgáltatások 2004. január 1. és július 18. közötti teljes elektronikus adatbázisát kiadja, mivel – érvelésük szerint – a tagok egészségügyi adataira vonatkozó információkat azonosításra alkalmas módon nem adhatnak ki saját szabályzataik, illetve az egészségügyi adatok védelméről szóló törvény alapján. A pénztár honlapján az szerepel, hogy a pénztár azt engedélyezte volna, hogy az adatokat a képviselők a helyszínen megtekintsék – ezzel azonban a felügyelet munkatársai nem kívántak élni.
A PSZÁF a határozat indoklásában kifejti: a felügyelet a pénztártörvény értelmében jogosult a helyszínen kívüli vizsgálatra, vagyis elviheti az adatokat. Álláspontjuk szerint a törvény azon pontja, amely szerint a feladatkörében eljáró felügyelettel szemben a pénztártitok és üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn, olyan felhatalmazás, amely alapján az egészségügyi adatok védelméről szóló törvény is lehetőséget ad az adatkezelésre közigazgatási eljárás lefolytatása miatt.
Lapunknak a felügyeleten elmondták, hogy a vizsgálat természetszerűen nem az orvosi adatokra lett volna kíváncsi. A cél az, hogy a felügyelet ellenőrizze: a pénztárak hangsúlyosan meghúzzák-e a vonalat a befogadható szolgáltatásoknál. Erre azért van szükség, mert több olyan adat is napvilágot látott az elmúlt időben, amely szerint sok pénztárnál a tavalyi módosítások után már egyébként is liberálissá váló egészségpénztári szabályozásnál is „rugalmasabban” járnak el a számlabefogadáskor.
A Patika Pénztár jelezte: a vizsgálat napján az adatvédelmi ombudsmanhoz fordult, állásfoglalását kérve az ügyben. A felügyelet szerint az adatkezeléssel kapcsolatos aggályokat a pénztár előre jelezhette volna akár az ombudsmannak, akár a PSZÁF-nak, hiszen a célvizsgálatról – és az annak kapcsán kért adatok köréről – 14 nappal a vizsgálati időpont előtt értesítést kapott.
