Régóta, pontosan 2001 utolsó negyedéve óta nem volt példa arra, hogy a hazai biztosítási szektor díjbevételében a június végi 41,2 százaléknál jelentősebb részarányt mondhasson magáénak az életág, márpedig a hazai biztosítók 339,644 milliárd forintos díjbevételének ekkora részét tette ki az életbiztosításokból befolyó bevétel. A 139,919 milliárdos életági bevétel 18,93 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti szintet, ám az adatokból kitűnik: a növekedés az egyszeri díjas életbiztosításoknak, illetve az eseti díjbefizetéseknek köszönhető. A második negyedévben befolyt 72,782 milliárd forintos díjbevétel 30 százaléka, 22,265 milliárd forint gazdagította – ideiglenesen – ilyen címen a biztosítókat.
Miközben dinamikavesztésről beszélünk a 8,03 százalékkal bővülő nem életági biztosítások terén, az üzletágból származó 90 milliárdos háromhavi bevétel minden idők negyedik legnagyobb eredményét jelenti a biztosítótársaságoknak, amelyeknek így a teljes díjbevételük 12,27 százalékkal haladja meg az előző év hasonló adatát. Ha azonban az egyszeri díjas életbiztosításokat mindkét évben a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő módon egytizedes szorzóval vesszük figyelembe, a biztosítási szektor növekedése „csak” 7,87 százalékos volt.
A biztosítók kárráfordítása mind a rendes, mind a korrigált díjbevételnél gyorsabban, 13,3 százalékkal növekedett. Ezen a soron viszont nem meglepő az életbiztosítási kárráfordítások térnyerése: nem kis részben a lejáró szerződések miatt.
Míg az első három hónapban kiválóan teljesítő Allianz Hungáriának köszönhetően megállt a vezető társaságok részaránycsökkenése, most éppen a piacvezető komoly díjbevétel-csökkenése miatt minden eddiginél alacsonyabb, 79,69 százalékos szintre csökkent az első hat cég piaci súlya.
