Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A BM-ben jelenleg egy olyan kormányhatározat-tervezet előkészítésén dolgoznak, amellyel a polgárokat arra kívánják ösztönözni, hogy a személyi tulajdonban lévő lakásaikra és értéktárgyaikra biztosítást kössenek – értesült a NAPI Gazdaság. A kormányzat a katasztrófa sújtotta települések lakóinak kártalanítást ígért, ám azt a BM-ben is elismerték, hogy ez nem volt jó rendszer (NAPI Gazdaság, 2005. július 25., 1–4. oldal). Ezért – a korábbi gyakorlattól eltérően – a május közepi viharkárok után a korábbi katasztrófák 90 százalékos kártérítése helyett már csak a károk 50 százalékának megtérítésére tettek ígéretet a nem biztosított ingatlanoknál.
Ezt amit Juhász Gábor, a BM politikai államtitkára azzal indokolt, hogy így szeretné a kormány a lakosokat ingatlanaik biztosítására ösztökélni.
Híreink szerint a mostani elgondolások továbbra is nyitva hagynák annak a lehetőségét, hogy a Megyei Területfejlesztési Tanácsok a kezelésükben lévő vis major keret terhére akár teljes körű kártalanítást is ígérjenek a bajbajutott polgároknak, ám a központi támogatás ezentúl nem közvetlenül, hanem egy szolidaritási alapon keresztül kapnák meg a bajbajutottak. Híreink szerint a BM a helyi önkormányzatokra bízná: döntsék el, kik azok a károsultak, akik valóban nehéz anyagi helyzetük miatt nem tudták biztosítani lakásukat. Fontos elem (és ez szintén a korábbi kellemetlen tapasztalatok miatt vált hangsúlyossá), hogy a jövőben az állami kártalanítás során is csak a számlával igazolt helyreállítási költségeket tudják elfogadni – korábban volt rá példa, hogy nem csak a vihar okozta károkat próbálták megtéríttetni az emberek.
Az új szisztéma vélhetően új életet lehelhet a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Alapba is, ahol a szerződések száma továbbra sem haladta meg az ötszázat – holott létrehozásának egyik célja az volt, hogy azon árterületeken álló épületekre is legyen biztosítási védelem, amelyekre a biztosítók az árvízveszély miatt eleve nem adnak fedezetet. Vannak olyan elképzelések is, amelyek a Wesselényi Alap egy részének átcsoportosításából indítanák útnak az új szolidaritási alapot. Lapunknak a tárca illetékese elmondta: a koncepció kidolgozása kezdeti szakaszban van, folyik a vita arról, hogy az alapból hány százalékos mértékig lehet majd a károkat megtéríteni, illetve, hogy a kárérték esetében alkalmazzanak-e értékkövetést. Az sem tisztázott még, hogy az alap teljes támogatása vissza nem térítendő formában valósulna meg, vagy ezt kiegészítheti-e egy kedvező kamatozású hitelkonstrukció.
