Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaly az előző évi 7,3 millió hektoliterről 11 százalékkal, 6,5 millió hektoliterre csökkentek a magyarországi sörgyártók eladásai a hazai piacon, az előző évi 1 százalékos mérséklődés után – erről Kiss Elemér, a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke beszélt a szervezet tegnapi sajtótájékoztatóján. A visszaesésben az importsör EU-csatlakozás nyomán bekövetkezett térnyerése mellett a fogyasztói szokások változásának is szerepe volt. A fogyasztás csökkenésével persze az ebből származó költségvetési bevétel is csökkent: a szakértői becslések szerint évente 120-130 milliárd forintot forgalmazó söriparban a gyártók tavaly 51 milliárd forintot fizettek be adóként az államnak, csaknem 12 milliárddal kevesebbet, mint 2003-ban. A sörgyártók múlt évét alapvetően az EU-csatlakozás és az importkorlátozások ezzel járó megszűnése befolyásolta. Több mint kétszeresére nőtt az importsörök aránya, s a behozatalnak csupán 36 százalékát teszik ki a nagy sörgyártók által behozott minőségi termékek. A helyzetet némileg enyhítette, hogy tavaly a korábbi évek drasztikus emeléseihez képest nem növekedett a jövedéki adó – a sörök árában összesen 40 százalék az adóterhelés. Az éves fogyasztás fejenként 70 liter, és a vásárlók a nagy mennyiségű import dobozos sör ellenére továbbra is az üveges söröket kedvelik leginkább. Az élelmiszeripar ágazatain belül még mindig a söriparban használják legnagyobb mértékben a visszaváltható üvegeket, tavaly ezek aránya 50 százalék volt. A termékdíj újrafelhasználható csomagolást ösztönző hatását ez év végén lehet pontosan értékelni majd. A csapolt söröket kedvelők tábora változatlan maradt, s jelentős piaci helyet foglalnak el a prémium kategóriás sörök is. Az alkoholmentes szegmensben telítődni látszik a piac, mivel ezek aránya tavaly nem nőtt tovább.
