Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt egy-két évben jelentősen megnőtt az – elsősorban importból származó – olcsó és gyenge minőségű festékek aránya a hazai piacon. Ez egyrészt a vásárlóerő hiányának, másrészt pedig a terméken feltüntetett hiányos és ezért megtévesztő információnak tulajdonítható – mondta lapunknak Vári József, a hazai gyártók 95 százalékát tömörítő Magyar Festékgyártók Országos Szövetségének elnöke, aki egyben az Akzo Nobel Coatings Festékgyártó és Kereskedelmi Rt. gyárigazgatója is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hazai vásárlók – a nyugat-európaiakkal szemben – még elsősorban az ár és nem a környezetvédelmi, illetve egészségügyi szempontok alapján döntenek, habár egyre több az utóbbi kritériumoknak megfelelő, vizes alapú termék a magyar piacon is – tette hozzá Vári.
A 2003. évi teljes hazai festéktermelés – a KSH adatai szerint – 73 ezer tonnát tett ki, ennek mintegy 75 százaléka – 55 ezer tonna – volt vizes bázisú. Ez az érték 2000-ben még csak 62 százalék volt. A vizes alapú festékek aránya azonban csökkenő össztermelésen belül növekedett. A 2000. évi mintegy 75 ezer tonnáról 2003-ra az éves termelés 72 ezer tonnára esett – igaz, időközben 2001. évben 77 ezer tonnás csúcsra emelkedett. Ezzel szemben a festékimport mintegy 12 ezer tonnával nőtt az öt évvel ezelőtti 26 ezer tonnás bázishoz képest, miközben a festékfelhasználás változatlanul évi 115–120 ezer tonna körül mozog. Összességében elmondható, hogy a víz bázisú falfestékek, lakkok, favédő szerek aránya nő az oldószeresek rovására, de az egyes termékcsoportokon belül a kép ennél jóval árnyaltabb. A kültéri falfestékek piacán például stagnálás, illetve enyhe csökkenés figyelhető meg, ami elsősorban a nemes – színezett – vakolat terjedésének tulajdonítható.
A favédő szereken belül a kereslet a hagyományos zománc és a lakk iránt csökken a lazúrral szemben. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy utóbbi „átengedi” a fa erezetét, így elegánsabb, természetesebb hatást kelt. A favédőszerek forgalma egyébként abszolút értékben csökkenő tendenciát mutat, egyrészt a gyárilag kezelt, festett építőelemek, másrészt a műanyag nyílászárók terjedése miatt. A laminált parketták növekvő forgalma ugyancsak azt eredményezi, hogy a lakkokat egyre kisebb volumenben használják.
A korrózióvédő termékek forgalmára a stagnálás jellemző, mivel itt is megnőtt a gyárilag kezelt – korrózióvédett – szerkezetek aránya. Ezeknél a szereknél az a tendencia, hogy egyre több gyártó hagy fel az ólom alkalmazásával. A kiegészítők közül az olajfesték iránti kereslet már az elmúlt évtized során jelentősen visszaszorult, viszont a glettek, hígítók és színezőpaszták forgalma továbbra is jelentős.
Horváth László, a Trilak Kft. ügyvezetője lapunknak elmondta, hogy a hazai festékpiacon az elmúlt években igen sok új szereplő jelent meg, ami elsősorban az Európai Unióhoz való csatlakozásnak tudható be. Abban Vári Józseffel messzemenően egyetértett, hogy míg korábban a jó minőségű termékek domináltak a hazai piacon, mára ugrásszerűen megnőtt az olcsó és gyenge minőségű áruk aránya. A dekoratív, vagyis lakossági festékek piacán – amely a Trilak elsődleges profilja – elsősorban a színkeverő géppel előállítható festékek és színezőpaszták kínálatában történt gyors növekedés a közelmúltban. Horváth kiemelte, hogy ez az év nehezen indult az építőipar, s így a festékipar számára is, egyrészt az elhúzódó, hideg tél, másrészt a szektort erőteljesen érintő állami pénzkivonás miatt, amely részben oka az ágazatban jelentkező körbetartozásnak, cégek csődjének is. Az április–május azonban már jobb eredményt mutatott; így a cég első öthavi forgalma összesen mintegy 4 milliárd forint volt, ami gyakorlatilag megegyezik az elmúlt év hasonló időszakában regisztrálttal. Az ügyvezető elmondta, hogy ha ez a tendencia marad, várhatóan teljesíteni tudják az idei évre vonatkozó terveket. A vállalat tavalyi éves forgalma 12 milliárd forint volt, amelynek 95 százaléka hazai értékesítésből, a fennmaradó exportból származott, ebben legjelentősebb a romániai leányvállalat felé történő eladás volt.
